Erzsébeti Diák
«« Vissza ««
Erzsébeti Diák XX. évfolyam 2. sz.
|
1 1983 b-ben végzett diák cikkei - 1981 |
1 Az 1983 IV. b osztályban érettségizett volt diák cikkei
Folytatás
* * *
Biztos többeknek feltűnt már, hogy van egy tudósunk, aki mint „tv-sztár” és mint ismeretterjesztő író van olyan népszerű, mint neves színészeink vagy, mint az írók közül Jókai, Szilvási. Ezt a tényt mindenképpen közművelődési sikerként könyvelhetjük el. Ahogy mondani szokták, Magyarországon az egészségügyi nevelés még gyerekcipőben jár.
Ezen a helyzeten próbál változtatni – persze nem egyedül – Czeizel Endre genetikus. Törekvését a társadalom hivatalosan is támogatja, de színes egyénisége, közérthető és mégis tudományosan precíz stílusa nélkül hiába lenne meg a társadalmi igény. A genetikai és családtervezési problémák iránti széles körű érdeklődést talán éppen dr. Czeizel teremtette meg Magyarországon.
Hiszen igaz, hogy amióta világ a világ, az embereket mindig foglalkoztatták olyan kérdések, hogy „miért hasonlítanak a gyerekek szüleikre, a testvérek „egymásra”, hogy „örökölhető-e a tehetség”, „veleszületett tulajdonság-e a balkezesség”, hogy „lehet-e a művészeti tehetség forrása a betegség”. Ezekre a kérdésekre évszázadokon, sőt évezredeken át az emberek saját közvetlen környezetükről vagy kóklerektől kapták a választ. Ha voltak is a tudománynak válaszai ezekre a kérdésekre, azok nem jutottak el az átlag-állampolgárhoz.
Czeizel Endre könyvei (Az öröklődés titkai, A születendő gyermek védelmében), valamint előadássorozatai a TV-ben, úttörők ebben a témában.Szórakoztatva nevelni. Ezt kevesen tudják, s ha mégis, akkor sem mindenki ezen a magas szinten. Czeizel doktor azon kevesek közé tartozik, akik ezt tudják. Ha Magyarországon kevesebb sérült és fogyatékos gyerek születik majd, az nem utolsó sorban dr. Czeizel Endrének is köszönhető lesz.
A tudós-szerző legújabb könyve „Az orvosgenetikus szemével”. Ebben azt kutatja, hogyan függ össze tehetség és genetika, hogyan lappang a tehetség egyes családokban, hogy egyszer majd kitörjön, másutt meg hogyan követhető nyomon, több nemzedéken át valamilyen művészi tehetség öröklődése.
Dr. Czeizel nem tekinti fatálisnak az öröklést, tudja, hogy néha a környezet többet számít, máskor környezet és öröklés egy irányba hat – így jön létre a kivételes tehetség vagy éppen az értelmi fogyatékos ember.
Akit érdekelnek azok a genetikai tényezők, amelyek Petőfi, Ady, József Attila, Erkel Ferenc, Csontváry, Gulácsy, Kondor Béla tehetségét befolyásolták, az olvassa el Czeizel Endre új könyvét. Az említett művészeken kívül még több más alkotó sorsán, családfáján keresztül mutatja be a szerző, a genetika törvényszerűségeit.
Aki végigolvassa ezt a könyvet, nem fog unatkozni, bár olykor talán megérinti a kétség egy-egy gondolat, végkövetkeztetés olvasásakor. De ez talán nem is baj! Akinek kétségei vannak, az gondolkodik, és a mű írója éppen ezt akarja. A közgondolkodás szintjének emelésével az élet minősége is javulhat.
A könyv a Minerva kiadásában jelent meg 1980-ban.
G. Gy.
G Gy 1981-ben
Az oldal felhelyezésre került 2010 decemberében
Egy másik cikk az ED újságban
2 A Bagi Ilona Ipari Szakközépiskola tanulóinak írása
ERZSÉBETI NEVEZETESSÉGEK
A Bagi Ilona Ipari Szakközépiskola, avagy egy kis lokálpatriotizmus
Talán túlzott önbecsülésnek tűnik, ha saját iskolánkról, mint nevezetességről írunk, de úgy hiszem, nem teljesen érdektelen mondandónk, hiszen iskolánk több mint fél évszázada játszik szerepet Erzsébet kulturális életében.
A mai intézmény elődjét 1930-ban alapították, mint Pestszenterzsébeti Nyilvános Magánjogú Leánygimnáziumot.
Ekkor Erzsébet még nem tartozott Budapesthez, Erzsébetfalva néven volt közismert. A pestkörnyéki középiskolák között már matuzsálemnek számít a Bagi. Vonzásköréből következik, hogy a régi időkben sem az elit uralkodó osztály gyermekei látogatták. A gimnázium nem a mai épületben kezdte meg életét. A Török Flóris utcában, majd a Vörösmarty utcában működött. A legutóbbi évtizedben a Kossuth Lajos utcai épület ad otthont iskolánknak. Ez az épület előzőleg egy általános iskoláé volt.
A magángimnáziumot 1948-ban államosították, majd fölvette Bagi Ilona nevét.
Bagi Ilona nem tartozik a közismert munkásmozgalmi hősök közé, élet útja is megdöbbentően rövid volt, mindössze 22 évet élt. Még ma is csak 70 éves lenne.
Csepeli munkáscsaládban született, a nyomort és az ellene folytatott küzdelmet egyszerre ismerte meg. 13 éves korától a Magyar Posztógyárban dolgozott, itt került kapcsolatba az ifjúkommunisták mozgalmával, majd a Vörös Segélynek dolgozott. Sallai Imre és Fürst Sándor letartóztatásakor (csepeli összekötőként fáradozott kiszabadításukon). Hosszú munkanélküliség után a Weiss Manfréd gyárban helyezkedett el.
Egyszer röpcédulaszállítás közben autóbaleset érte, lábai szétroncsolódtak. Amikor kórházban került, rájöttek kilétére, rabkórházba szállították, ahol minden érzéstelenítés nélkül amputálták mindkét lábát. A kegyetlen műtétbe Bagi Ilona belehalt.
Ezt a mészáros munkát meggyőződésért kellett elviselnie a fiatal lánynak, így joggal tekinthetjük a munkásmozgalom mártírjának. Sírja a csepeli temetőbe került, Goldmann György kommunista szobrászművész annak idején ércbe öntötte Bagi Ilona alakját, de az ellenforradalmi korszakban a szobrot felrobbantották.
A hős munkáslány nevét még a leánygimnázium vette fel, de amióta szakmunkásokat is képez iskolánk, azóta különösen jogosnak tűnik, hogy az ő nevét viseljük. Talán a fiúk sem tartják sérelmesnek, hogy egy ma már szinte kizárólag fiúk által látogatott iskola női nevet viseljen. Fordított példa úgy is több van, és Bagi Ilona igazán férfiasan harcolt, amíg élt.
Iskolánkban 1964/65-ben indult az első szakközépiskolai osztály, 1970 óta csak szakközépiskola van itt. Évfolyamonként három-három osztály tanul. A korábbi években elektroműszerészeket és mechanikai műszerészeket képeztek iskolánkban, az utóbbi négy évben az elektroműszerészeket fokozatosan a varrógépműszerészek váltották fel. Iskolánk fő célja az, hogy a jelenleg oktatandó anyagot mind magasabb színvonalon sajátíttassa el a gyerekekkel, hogy ne csak járjanak ide, de „második otthonukként” szeressék is az iskolát.
1981
A cikket beküldte Dr. Gockler Lajosné
2010 decemberében
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.