Burg Kastl Magyar Gimnázium – A magyar örökség része

Tarnai László
Lakiteleki Népfőiskola
Európa Szabadegyetem
2009. július
Internetes kivonat
A Burg Kastli Magyar Gimnázium 1958-ban nyitotta ki kapuit Bajorországban a második világháború után külföldre szakadt és az 1956-ban menekült magyar diákok részére az akkori Német Szövetségi Köztársaság, a bajor tartomány, a helyi egyházi szervek és német segélyszolgálatok nagyvonalú támogatásával.
A német hatóságok jóindulatát és széles látókörűségét bizonyítja, hogy már akkor felismerték egy idegen nyelvű iskola létjogosultságát és annak európai kultúrát gazdagító jelentőségét.
2006-ban anyagi és management okok miatt az iskolát bezárták, miután nem egész 4.000 magyar diák tanult itt az alma máter falai között az elmúlt majdnem 50 évben. 1600 lány és 2200 fiú járt a Burg Kastl Magyar Gimnáziumba és a tanárok száma összesen 180 volt. A volt szocialista országok közül - talán csak - a magyar emigráció hozott létre egy kis Magyarországot, egy iskolát és internátust Németországban a hazájukat az esetek többségében kényszer miatt elhagyott magyar családok gyerekei számára. Itt meg kell említenem, hogy a Burg Kastl gimnázium előtt már 1946-tól léteztek magyar iskolák Bajorországban ill. Baden Württembergben; sőt még Ausztriában is. Tulajdonképpen már 1945/46-ban a háború utáni menekülés időszakában, a vagonokban megkezdődött a gyerekek tanítása, ami a menekülttáborokban folytatódott és ebből alakult aztán ki a németországi Magyar Gimnázium, amely a tanulók számának növekedése miatt többször továbbköltözni kényszerült. Ez a gimnázium részben nagyon szűkös anyagi körülmények között, a tanárok önfeláldozó munkájával működött.
Adataink szerint 1946 és 1958 között több mint 500 diák tanult ebben a magyar gimnáziumban.
Kastlban 1958 januárjában kezdődött az oktatás a felsőbb osztályoknak és 1959 nyarán az alsó osztályok is átjöttek a régi Bauschlotti iskolából. Kastl Bajorország felsöpfalzi tartományának egy több ezer lakosú nagyközsége Nürnberg és Regensburg között.
A gimnázium és az internátus egy hajdani bencés vár-kolostorban lett elhelyezve, amely a későbbiek folyamán a növekvő diákszám miatt - részben német támogatással, részben a magyar emigráció által gyűjtött adományokból - kibővítettek, kiépítettek. A gimnázium a bajor kultuszminisztérium jóváhagyásával - mint államilag engedélyezett magániskola – bajor tanterv szerint működött; a tanulók az érettségi vizsgát a bajor érettségi bizottság előtt tették le; így bajor érettségit kaptunk, amely Németországban nagyon jó érettséginek számított.
Mint a modern nyelvi gimnáziumokra jellemző, három idegen nyelv (magyar mellett német, angol és latin) tanítása mellett a matematikai és természettudományi tárgyak (matematika, fizika, biológia, kémia), továbbá történelmi és politikai területek (történelem, földrajz, társadalomtudomány, közgazdaság) voltak a tantervben. Emellett a vallásnak, művészeti képzésnek (rajz, művészettörténelem, zene) és a sportnak is jutott megfelelő idő. A diákokat magyar nyelven, főleg magyar származású oktatók és szaktanárok tanították. Az első időszakban 1958-tól sok egyházi személy volt a tanári karban, ami rányomta bélyegét az oktatásra. Az első érettségi 1958-ban volt. Később az egyház szerepe kisebb lett, de az erkölcsi normák, az ökumenikus keresztény nemzeti szellem és a magyar identitás továbbadása mindig súlyponti tényező maradt. Továbbá több szakkör működött, mint pl. énekkar, sport, fotó, irodalom, számítástechnika, fafaragás.
Itt ki kell emelni a gimnázium magyar néptánc együttesét, amely idővel annyira ismert lett, hogy Európában több magyar rendezvényre (pl. Müncheni magyar bálokra) meghívták fellépni.
A tanulók az egész világról jöttek. Ennek a nyelvi és területi sokszínűségnek egy nagymértékű multikultúrális légkör lett a következménye, amely az iskolának mindig egyik legfontosabb jellemzője volt. Mivel a külföldön élő magyar diákok Németországban, egy magyar internátusban éltek együtt, életre szóló barátságok születtek és sok későbbi házasságot is regisztrálhatunk Kastli diákok között. Ebben az aktív cserkészmozgalomnak is nagy szerepe volt.
Ezek a maradandó barátságok abban is megnyilvánultak, hogy minden évben a Pünkösdi ballagáskor több osztály Kastlban rendszeresen osztálytalálkozókat rendezett (általában 5, 10, 15, stb. év után), ami persze az évek múlásával és az érettségizők számának növekedésével Pünkösdkor Kastlban kisebbfajta magyar népvándorlást eredményezett.
A Kastli gimnázium tehát 48 évig működött. Ezt az időszakot a diákok összetétele, iskolai tartózkodása, magyar politikai háttér, stb. figyelembevételével három periódusra lehetne felosztani. Az első periódus 1958-tól 1968-ig tartott. Ebben az időszakban a diákok zömét az 1945/46-ban Magyarországot elhagyó szülők és az 56-os menekültek gyerekei képezték. Az
56-os diákoknak, akik németül általában nem tudtak, legtöbbször az ismeretlen külvilág elől az iskola nyújtotta a menedéket, biztonságot; továbbá lehetőséget németül megtanulni, és német érettségit szerezni.
A második periódus az 1968-as politikai események okozta újabb emigrációs hullámmal kezdődik és 1989-ig, a Magyarországi rendszerváltásig tart.
A harmadik periódus 1989/90 után kezdődik, és abban különbözik az előtte lévő időszakoktól, hogy ekkor a magyar hatóságokkal való ellenséges viszony, amely addig érezhető volt, megszűnt.
Tehát az anyaországban is felismerték az iskola előnyeit; ezért sok szülő - aki meg tudta fizetni - 1989/90-töl ide küldte gyerekét, magyarságot, emberséget, idegen nyelveket tanulni. Így a nagyobb disszidálási hullámok és a rendszerváltás után is megmaradt az iskola 2006-ig.
Az iskola sajnálatos bezárása 2006-ban a volt diákoknak az eddigieknél nagyobb összefogását eredményezte. 2007 nyarán felélesztettük „csipkerózsika álmából” a már 1972-ben megalakult Burg Kastl Alumni e.V. egyesületet, amely akkor a volt gimnázium támogatása céljából alakult. Kötelességünknek tartottuk, hogy újjáélesszük ezt az egyesületet azzal az elsődleges céllal, hogy volt gimnáziumunk szellemi és tárgyi hagyatékát megmentsük ill. átmentsük a jövő generáció számára. Ezeket a hagyatékokat részben határon túli magyar iskoláknak ajándékozzuk, részben pedig állandó kiállításokon fogunk részben Kastlban - ahol 2009 januárjában egy „Kastl Campus”, egy nemzetközi, de budapesti vezetésű College kezdi meg működését - és részben a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány keretein belül bemutatni.
2008-ban Pünkösdkor, volt iskolánk megnyitásának 50 éves évfordulójára szerveztünk egy nagyon sikeres találkozót, melyen több mint ötszáz volt kastli diák jött össze a világ minden részéről, hogy búcsút vegyen megszűnt alma máterünktől. A találkozónk mottója „ünnepelünk, emlékezünk, de közösségünk, szellemiségünk megmarad” volt.
2009-ben Pünkösdkor az 1959-ben végzett diákok ismét Kastlban tartották 50 éves érettségi találkozójukat; úgy gondolom, hogy Kastlban a jövőben is még több osztálytalálkozóra fog sor kerülni.
2010-ben október 24.-én Budapesten a Parlamentben szervezünk Lezsák Sándor alelnök úrral közös ünnepséget ill. megemlékezést a kastli gimnáziumunkról „Burg Kastl Magyar Gimnázium – a magyar örökség része" mottóval.
Az utóbbi években sok régi kastli diák települ haza Magyarországba. Ezzel kapcsolatban azt figyelhetjük meg, hogy a beilleszkedésük hosszú évtizedes külföldi tartózkodásuk ellenére sokkal egyszerűbb és súrlódás-mentesebb, mint a többi külföldről hazatelepült magyarnál. Úgy gondoljuk, hogy kettős kulturális kötödésünk mellett magyarságunk megőrzésének példája és tanulsága talán hozzájárulnak a mai magyarországi fiatalság identitásának keresésében is.
Tarnai László
Ebben az iskolában tanított a Bagi Ilona gimnázium 1962 IV. c-ben érettségizett diákja, Auerbach Franciska,
Az oldalt összeállította:
Dóka Istvánné Rácz Mária 2009 szeptember
"Nagy örömmel tudatjuk, hogy a
Burg Kastl Magyar Gimnázium megkapta a „Magyar Örökség díj”-at.
Díjátadó ünnepség 2010. június 19.-én, 11 órakor
a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében." - olvastuk az interneten.
Szerkesztői kiegészítés!
Németh Vilmosné, a Gimnázium volt magyartanárának leveléből tudta meg szerkesztőségünk, hogy még egy kapcsolatot mutathatunk be a Németországi Magyar Gimnázium és a Bagi Ilona Gimnázium vonatkozásában.
Sólyom Márta a Bagi Ilona Gimnázium 1951 IV. b osztályában érettségizett volt diák, - Németh Vilmosné osztálytársa és barátnője - három nagyobbik fia ebben a Gimnáziumban tanult 3 évig, a fiúk és a szüleik megelégedettségére. Szeretett matematika tanáruk volt a Bagi másik volt diákja, majd tanára Krasznai Györgyné.
Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyvében olvasható Márta bejelentkezése a kiküldött kérdőlapokra válaszolva: dr. Elődy-Sólyom Márta 1951/B orvosi egyetem, pszichiáter, ideg- és elme-szakorvos (USA);
Dr. Elődy-Sólyom Márta 1951: „Mint új emigráns Kanadában, három kisgyermek mellett újra elvégeztem – angolul – az orvosi egyetemet. Újabb két gyermekem születése után pedig a szakorvosi vizsgát letettem pszichiátriából. Mind az öt fiúgyermekem beszél magyarul, holott már idegenben születtek.”
A kiegészítés készült Németh Vilmosné levele alapján
2010. október 26-án

Egy fotó az internetről a bentlakásos gimnázium
egyik szobájáról és a tavaszi kertről

Szerkesztői kiegészítés!
2011 őszén újabb információt találtunk az interneten.
2010 novemberében egyik volt bagis diák felkereste a honlap szerkesztőségét, aki 1956-ban érettségizett a Bagiban. Külföldön folytatta tanulmányait, s életének azt követő időszakát is. Megosztotta velünk diákkori emlékeit, s életének örömteli élményeit, melyek írásban, fotókkal mellékelve jelentek meg a honlap oldalain.
Ezek után ezzel a családnévvel találkoztunk Burg Kastl németországi Magyar Gimnázium internetes oldalán.
Matyi Róza neve 1959-es évfolyamon olvasható a végzett diákok sorában.
Szerkesztőségünk örömmel fogadná az Ő betekintését is, amennyiben emlékeket őriz és táplál Pesterzsébet iránt, - Burg Kastl mellett.