Megemlékezés tanárainkról

Györffy Dezső

a pesterzsébeti leánygimnázium tanára volt az 1930-as években

Az iskola első tantestületének egyik tagja

biológia-földrajz szakos tanár

"Tanítványai és közeli hozzátartozói meghatottan emlékeznek

Györffy Dezsőre,

 emberi vonásaira és életszemléletére.

Emberi jóságára, végtelen szerénységére, nagyszerű humorára, derűjére,

optimizmusára, a keserűségeken mindig felülemelkedő kedves öniróniájára.

Ifjúkorától vallott életszemléletéről pedig csak az utóbbi évtizedben derült ki,

hogy mennyire megállja a helyét.

Ez pedig röviden:

a természet tiszteletének, a természetesség elvének a prioritása,

a környezetvédelem elve a legnemesebb értelemben."

"Munkáinak csak egy része jelenhetett meg. Több tanulmánya elkallódott vagy elveszett,

nem megbízható „pártfogók" jóvoltából.

Hatalmas lelkierejét bizonyítja, hogy a rengeteg iskolai és egyéb szellemi tevékenysége ellenére is

fáradhatatlanul kutatott, újabb és újabb elméleteket állított föl.

Tudata és gondolkodása halála pillanatáig teljesen tiszta volt."

Györffy Dezső 1990-ben hunyt el.

Tisztelettel emlékezünk a tudós pedagógusra, aki

a gimnáziumban töltött évei alatt

sok értékes szakmai és erkölcsi példamutatással

nevelte diákjait,

akik ezt szeretetükkel

és tiszteletükkel köszönték meg.

Már az 1932/33. tanévben énekkart alakított Györffy Dezső tanár úr, és az 1933. május 7-i nyilvános ifjúsági előadást

az énekkar nyitja meg a Gaudeamus igitur és a Virágéknál ég a világ … hangjával, és zárja Tompa Mihály Pusztán;

Legyen úgy, mint régen volt című verseivel és a Hiszekegy eléneklésével. 

Kökény Sándorné emlékkönyvéből (106. oldal)

Nyugodjék békében!

 A gondolatok az Akkor és most_Köszönet tanárainknak cím alatt olvashatók.

 Forrás: Internetes anyag

  Szerkesztőségünk az oldalt felhelyezte

2011 január 15.-én