Emlékezés osztálytársainkra

Emlékezés Farnadi Emesére 1955-1959 IV. c

 

 

Farnadi Emese elhunyt 1958 nyarán

 

Pelsőczi Éva sz. Burger Éva visszaemlékezése

1957 tavaszán volt az a hármashatárhegyi kirándulás, amikor megérintett bennünket a "suhanó szárnyak " szele. Megtetszett a vitorlázórepülés és beiratkoztunk a repülőklubba. Elméleti és gyakorlati oktatások után izgatottan készültünk a nyári repülőtáborra.

1957 nyarán, az első táborban öten vettünk részt. Ezen a nyáron repültünk először egyedül, de a B vizsga csak kettőnknek sikerült, Emesének és nekem.

A következő évben, 1958-ban már Dunakeszi-Alagon repültünk, ahova már csak hárman jártunk rendszeresen, Emese, Maróti Cila és én. Kettőnk közül Emese volt a sokkal jobb repülő, semmi félelemérzet nem volt benne. Talán jobb lett volna, ha neki is erősebb lett volna a veszélyérzete. Egy napon tragikus esemény történt, Emese gépe lezuhant.

 

Megkésett levél Farnadi Emesének

 

Emese!
Mostanában, 45 évig tartó tanárkodás után sokat gondolok Rád. Te mérnök szerettél volna lenni, akárcsak édesapád. Biztosan sikerült volna, és szüleid legalább annyira boldogok és büszkék lettek volna Rád, és az eredményeidre, mint rám az édesapám. Miután eltávoztál közülünk, édesanyádat többször meglátogattam, még évek múlva is, egészen addig, amíg Szigetszentmiklóson laktak. Még legutolsó látogatásom alkalmával is mutatta a pongyoládat, amit még te akasztottál fel a fogasra - még akkor is visszavárt Téged.

Eltávozásod valamennyiünknek nagyon fájt, és azt hiszem, akkor kezdtük igazán megismerni a félelmet, amely a csontjainkig hatolt. Nagyon hiányoztál negyedikben már mindenkinek. Kár, hogy nem ismerhetted meg két zseniális tanárunkat, Kővári tanár urat matematikából, Szőke tanár urat fizikából. Mivel nálunk jobban nem szerette senki ezt a két nehéznek mondott tantárgyat, biztosan nagyon örültél volna a tanár urak tüneményes óráinak. De jó lett volna együtt izgulni az érettségin, és együtt ballagni.

Sok kis apró, lányos titkunkat megőrizve mindig szeretettel gondolok Rád, s nagy tisztelettel emlékezem szüleidre.

Gondolatban ölel: Burger Éva

 

 

Farnadi Emesét a repülőklub tagjai is elkisérték utolsó útjára

 

 

 

A család és a repülős társak végső búcsúja a temetésen

 

"A fák sudarára szállt az Est, az álnok
És torkom szorongatja valami titok:
Ajkat én miért csak sóhajra nyitok? "

 

 

Az oldalt összeállította Pelsőczi Éva sz. Burger Éva

2009 márciusában

 

Az 50 év utáni érettségi találkozón szomorúan állapítottuk meg, hogy néhányan már eltávoztak közülünk

Barabás Lujza, Földvári Margit, Szabó Stefánia, Zelenyánszky Éva

 

Az Ő emléküket is őrizze meg az idő!