Az iskola diákjai a neten | Bagi Ilona Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola

1963 IV. a osztály diákja volt

Nagyné dr. Ackermann Terézia

fogszakorvos Aszód városban

2010. évben

"Aszód Város Szolgálatáért"

kitüntetést adományoz Nagyné dr. Ackermann Teréziának.

Nagyné dr. Ackermann Terézia a középiskolai tanulmányait Pesterzsébet Bagi Ilona Gimnáziumban végezte.

Az érettségit követően azonnal felvették a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karára.

1968. január 13-án diplomázott.

Ezt követően megpályázta az akkor épülő kartali fogorvosi rendelőben a fogorvosi állást, amit elnyert. A kartali rendelő építkezése azonban elhúzódott, így a megyei főorvos felajánlása alapján az időközben megüresedő aszódi fogorvosi állást fogadta el. Így 1968 február1-től Aszód, és a környékbeli községek fogorvosa lett, 2010. június 30-ig.
1970. március10-én megszerezte a Fog- és Szájbetegségek Szakvizsgát.
15 éven keresztül a Magyar Orvosi Kamara Gödöllői Szervezetének vezetőségi tagja és az országos szervezet küldötte volt. Ezzel a tevékenységével képviselte a szakma érdekeit.
1989 júliusában –Semmelweis Nap alkalmából - a Szociális és Egészségügyi Miniszter Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt adományozta,elhivatottsággal végzett szakmai munkája elismeréseként.

A közel 43 év fogszakorvosi munkássága alatt, a kezdettől 2006. június 30-ig közalkalmazottként, majd ezt követően az egészségügyi átalakulás következtében 2010. június 30-ig, a Baross Dentis Fogszakorvosi Bt. keretén belül látta el, a körzetéhez tartozó lakosságot. Friss diplomásként került Aszódra, és munkásságát megszakítás nélkül mindvégig, egyetlenegy munkahelyen, a betegek érdekében, a közellátást szolgálta.

Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Nagyné dr. Ackermann Terézia fogszakorvosnak

– több évtizeden át kiváló szorgalommal, szakmai alázattal végzett életútja elismeréséül és köszönetéül -

„Aszód Város Szolgálatért” kitüntetést adományoz.

* * * * *

Aszód a Gödöllői-dombság szélén, a Galga völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre található.

A város újkori fejlődését a Felvidékről ideházasodó evangélikus nemes, Podmaniczky János alapozta meg azáltal, hogy Aszódot tette meg birtokközpontjává. Korszerű gazdálkodásának köszönhetően mind a családja, mind pedig a város rohamos fejlődésnek indult.

Podmaniczky kastély

Evangélikus templom

Petőfi Gimn. és Szakk.

A toleráns, befogadó földesúr maguknak kastélyt, az evangélikusoknak templomot épített, elemi iskolát, majd középiskolát alapított, s békésen munkálkodott az őslakos római katolikusokkal és a betelepülő zsidó kereskedőkkel. Aszód lendületes fejlődését igazolja, hogy az uralkodó 1761-ben mezővárossá nyilvánította a települést, ami három országos vásár megtartását is biztosította. Podmaniczky János egyetemes műveltségben részesítette fiait, akik követték, kiteljesítették művét. Új épületet emeltettek a messzeföldön híres latin iskolának, tovább építették a kastélyt, gyarapították a családi gazdaságot. A király munkálkodásukat bárói címmel ismerte el.

A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.

Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, Domonyban született tanár keze alatt —

ő Petőfi kamaszkorának meghatározó személyisége.

A város egyik nevezetessége a Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium. A Schulek János építész tervei alapján emelt, kétemeletes épületet 1931-ben adták át. Jelenleg a megyei önkormányzat két tannyelvű (francia) gimnáziumának, általános tagozatának és egy szakközépiskolának ad otthont. Az udvarán álló, 1939-ben leleplezett, egész alakos Petőfi-szobor Morzsa-Morhadt Gyula műve.

Aszód 1912-től 1965-ig járási székhely volt, 1991-ben várossá nyilvánították.

Az oldal felhelyezésre került 2011. november 12-én

Forrás: Internet - Aszódi honlap