Szerkesztőségünk levelezése Eölyüs Éva leányával
«« Vissza ««
Vendégkönyvi bejegyzés
|
||||||||
|
Tisztelt Szerkesztők!
Nagyon örülök, hogy rátaláltam honlapjukra. Édesanyám, Eölyüs Éva (Némedy Attiláné) végzett itt 1959-ben. Sajnos 2012 március 10-én meghalt, nem tud többé megjelenni osztálytalálkozón. De olyan jó volt itt olvasni azokról, akikről mindíg szívesen mesélt! Köszönöm! Quenzer Krisztina
|
Levelezés
Adatgyűjtés - Szimpatizánsok almenüben
Szerkesztőségünk válaszlevele
Feladás dátuma: 2016. február 20. 23:20
Üzenet küldője: Dóka Istvánné
Kedves Krisztina!
Örömmel fogadtuk vendégkönyvi bejegyzését, melyben megírja, hogy e honlap oldalán olvashatók azon személyek nevei, mely személyekről édesanyja - aki sajnos már nem él - sokszor mesélt Önnek, s ez itt valójában egy megjelent emlékkép az Ön számára. Köszönjük, hogy írt a honlap vendégkönyvébe. Emlékoldalt már nyitottunk a korábban elhunyt osztálytársakra emlékezve. Itt bejegyeznénk az Ön édesanyja nevét is. Az osztálytalálkozón készült fotón láthatjuk Őt, vidám, kedves egyéniség lehetett a kép alapján megítélve. Ha szeretné, néhány mondattal felhelyeznénk az Ön emlékeit is. Ha vannak megőrzött fotók akár az iskolaévből vagy a későbbi időkből, azt is szívesen felhelyezzük.
Várjuk kedves válaszát! Üdvözlettel: Dókáné Istvánné Marika
Szerkesztői kiegészítés!
Az elhunyt osztálytársak emlékoldala:
- Megemlékezés Elhunyt osztálytársakról 1955 -1959 IV. c
Feladás dátuma: 2016. február 23. 19:25
Üzenet küldője: Quenzer Krisztina
Kedves Dóka Istvánné!
Édesanyám, Eölyüs Éva, sokszor mesélt diákéveiről: A vitorlázórepülésről a Hármashatárhegyen, az "udvari pletykákról" Rotaridesz Andrea Tanárnőtől, osztálytársnőkről, Farnadi Emeséről.
Emlékszem, mikor az Osztálytalálkozóra készült, nagyon ideges volt, hogy már úgy megöregedett, senki sem fogja felismerni...
El se akart indulni. Aztán mikor kiszállt az autóból, az út túloldalán meglátták őt a többiek, az autóban ülve is jól hallottam a sikítást: "ott jön az Évi! Az Eölyüs Évi!" És Anyukám újra 18 éves lett!
Apukámnál van pár fotó a gimnáziumi évekről, megkérem őt, hogy másolja be a képeket, aztán szívesen elküldöm Önnek!
Tisztelettel: Quenzer Krisztina
Akkor és most - Életutak menüpontban:
Némedy Attiláné - Eölyüs Éva 1959 IV. c
Üzenet küldője: Quenzer Krisztina
Feladás dátuma: Am 04.03.2016 20:33
Kedves Dóka Istvánné!
Nem tudom, talált-e már megfelelő idézetet, ha nem, akkor itt egy szerintem nagyon szép:
"Amikor Isten látta,
hogy az út túl hosszú,
a domb túl meredek,
a lélegzés túl nehéz lett,
átölelt és mondta: gyere haza."
hogy az út túl hosszú,
a domb túl meredek,
a lélegzés túl nehéz lett,
átölelt és mondta: gyere haza."
schrieb "Krisztina Quenzer" <krisztinaquenzer@gmail.com>:
Kedves Dóka Istvánné!
Elnézést, hogy ilyen sokára válaszolok, sokat beszélgettem Apukámmal, hogy felelevenítsük az emlékeinket Anyuról. Aztán sajnos mindíg a halála jött szóba. Most, március 10-én lesz 4 éve, hogy meghalt, de nem tel el még nap, hogy ne gondolnék rá.
Eölyüs Éva
Az érettségi után a taksonyi postahivatalban dolgozott telefonkezelőként, így ismerkedett meg édesapámmal, aki egy TSZ telepen dolgozott és sokszor kellett telefonálnia. Egyik alkalommal jó zene ment a rádióban a telepen és Apukám ezt a telefonba bejátszotta. Anyukámnak imponált vele, de ezért mindketten le lettek alaposan szídva. A kapcsolat viszont létrejött.
Eölyüs Éva
Az érettségi után a taksonyi postahivatalban dolgozott telefonkezelőként, így ismerkedett meg édesapámmal, aki egy TSZ telepen dolgozott és sokszor kellett telefonálnia. Egyik alkalommal jó zene ment a rádióban a telepen és Apukám ezt a telefonba bejátszotta. Anyukámnak imponált vele, de ezért mindketten le lettek alaposan szídva. A kapcsolat viszont létrejött.
1964-ben összeházasodtak. Két lányuk született, Viktória és Krisztina. Akár merre is sodorta az élet a családunkat, Anyukámat mindenhol szerették a munkatársai. Nekem is volt szerencsém 3 évig együtt dolgozni Vele, nagyon élveztük mind a ketten.
Sokat utaztunk együtt, miután nővérem Németországba költözött, sokszor meglátogattuk együtt. Útközben sokat mesélt a fiatal koráról. Rotaridesz Andrea Tanárnőről, aki minden udvari pletykát ismert a történelemből. Sosem felejtem el egyik történetét, ahol a tanárnő ezt mondta: "volt kohona, nincs kohona." (Mivel a Tanárnő nem tudta kimondani az r betűt.) Emeséről is mesélt, meg a repülésről (később én is megtanultam vitorlázórepülni.) Még nyugdíjjas korában is tudta a Lorelei-t németül szavalni.
Mivel később én is Németországban mentem férjhez, sajnos az utóbbi időkben legtöbbet csak Skype-on beszélgettünk.
Sokat utaztunk együtt, miután nővérem Németországba költözött, sokszor meglátogattuk együtt. Útközben sokat mesélt a fiatal koráról. Rotaridesz Andrea Tanárnőről, aki minden udvari pletykát ismert a történelemből. Sosem felejtem el egyik történetét, ahol a tanárnő ezt mondta: "volt kohona, nincs kohona." (Mivel a Tanárnő nem tudta kimondani az r betűt.) Emeséről is mesélt, meg a repülésről (később én is megtanultam vitorlázórepülni.) Még nyugdíjjas korában is tudta a Lorelei-t németül szavalni.
Mivel később én is Németországban mentem férjhez, sajnos az utóbbi időkben legtöbbet csak Skype-on beszélgettünk.
A temetésére készülve tudtam csak meg, hogy Anyukám igazából Gayerhosz Éva. Csak a Nagymamám első férje a háborúban eltűnt, de nem lett halottnak nyilvánítva, ezért a Nagymamám soha nem lehetett a gyerekei apjának a felesége. Hivatalok!
Fényképeket húsvét után tudok küldeni, a nővérem meglátogatja Apukánkat, megkértem őket, keressék meg a fotókat.
Apuval beszélgettünk, összeraktuk az emlékeinket, amikor én vittem Anyut az osztálytalálkozóra, az a 40. lehetett, 1999-ben. 2009-ben Apukám vitte. Sajnos a honlapon a 40. találkozóról nem találtam semmit.
A képekkel még jelentkezem!
Tisztelettel:
Quenzer Krisztina
Quenzer Krisztina
Üzenet küldője: Dóka Istvánné
Feladás dátuma: 2016. március 12.
Kedves Krisztina!
Nem akarom különösebben sürgetni, csak a képekkel bezárhatnánk a megkezdett anyagot.
http://www.bagiszki.hu/node/1908
http://www.bagiszki.hu/node/2839
Azt írja, hogy a 40. találkozóról nem talál semmi anyagot. Hát ez a probléma: csak olyan anyagok kerülnek fel a honlapra, mely témáról valaki ír szerkesztőségünknek, vagy netán az internetről szerkesztőségünk talál kapcsolódó írást.
Búcsúzom. A közelgő tavaszi ünnephez kellemes készülődést, szép napokat kívánok! Várom levelét: Dókáné Marika
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.