Beköszönő 2014 - Versek, történetek bagisoktól

Korunk paradoxona..

Idézet Nagy Ágnes blogjából - 2007-10-30  17:22:23, kedd

 

 

 

Korunk paradoxona, hogy magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb a természetünk;

Szélesebbek autópályáink, ám szűkebb lett látókörünk.;

Többet költünk, és mégis kevesebbünk van, többet vásárolunk, azt kevésbé élvezzük.

Nagyobbak házaink ám kisebb családunk, több a kényelmünk, mégis kevesebb az időnk.

Több képzettséggel, kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk.

Több a szakértőnk, mégis több a problémánk.

Több gyógyszerünk van, és kevesebb az egészségünk.

Túl sokat iszunk, túl sokat dohányzunk, túl meggondolatlanul költekezünk.

Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk, túlzottan dühbe gurulunk, túl sokáig fennmaradunk, túl fáradtan kelünk,

túl keveset olvasunk, túl sokat tévézünk.

Megsokszoroztuk javainkat, de csökkentek értékeink.

Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk, és túl gyakran gyűlölünk.

Tudjuk mi a jólét, de azt nem, hogy mi a jó lét.

Éveket adunk az életnek, nem pedig életet az éveknek.

Eljutottunk a Holdig és vissza, de nehezen megyünk át az út túloldalára azért, hogy az új szomszéddal találkozzunk.

Meghódítottuk a világűrt, de a belsőnket nem.

Nagyobb dolgokat csinálunk, nem pedig jobb dolgokat.

Megtisztítottuk a levegőt, de beszennyeztük a Földet.

Meghódítottuk az atomot, de az előítéletet, azt nem.

Többet írunk, de kevesebbet tanulunk.

Több tervet szövünk, de kevesebbet teljesítünk.

Megtanultunk rohanni, de várni nem.

Ez a gyors étkezés és a lassú emésztés kora; a nagy emberek és a kis jellemek; a kiemelkedő hasznok és

a sekélyes kapcsolatok időszaka.

A kétkeresős jövedelmek, ám gyakoribb válások, a tetszetősebb lakások, de szétesett otthonok korszaka.

A villámutazások, az eldobható pelenkák, az egyszer használatos erkölcsök, az egy éjszakás tartózkodások.

A túlsúlyos testek kora ez, és a tablettáké, melyek mindenre jók: felvidítanak, lenyugtatnak, és ölnek is.

Ezt sokan nem merik felismerni.

Olyan idő ez, amikor sok van a kirakatban, de kevés a raktárban.

Olyan időszak, amelyben a technika eljuttatja hozzád ezt az írást, Te pedig választhatsz, hogy megosztod másokkal is,

vagy egyszerűen csak kitörlöd.

 

Végezetül:

Az élet nem azzal mérhető, milyen sokáig lélegzünk,

hanem azokkal a pillanatokkal, melyektől elakad a lélegzetünk.....

 

Dóka Istvánné Rácz Mária 1966 IV. e

Bár az idézet dátuma korábbi, nem kevésbé aktuális