«« Vissza ««
Szia Zsuzsikám!
Az iskola honlapján olvastam jelentkezésedet és nagyon megörültem neki. Köszönöm a névnapi gratulációt, igen jólesett.
Sokszor eszembe juttok, vajon mi van veletek? Én Mező Móniról hallok néha egy közös ismerőstől. Balog Ági és Matus Erzsi pár
évvel ezelőtt voltak itt meglátogatni és Szabó Margitka járt itt az Imre professzor nyugdíjazásával kapcsolatban, az utcánkban
(de erről biztos hallottál). Másról nem tudok.
Sajnos gyorsan elszálltak az évek.
Itt küldök magamról egy nyári képet, bizony megöregedtem. Járni jóformán nem tudok, csak bottal. De ha leülök, sok ötlet van még
bennem. Ezért is írtam olyan sokat a honlap oldalaira. Szerencsére én minden fényképet eltettem és miután 34 évig voltam az iskola
tanára nagyon-nagyon sok kollegára és rengeteg gyerekre emlékezem. Most a héten is írtam egy kis, régi storyt az
osztálykirándulásokról, a 83-ban érettségizett fiúosztályomhoz - olvasd el, humoros!
Drága Piroska néni!
Nagyon megörültem gyors válaszlevelének. A fénykép nagyon jó, köszönöm szépen.
Én sajnos most nem vagyok jó passzban, erről annyit, hogy élettársam, akivel 14 évet éltünk együtt, és gyerekkorom óta ismertük
egymást, tavaly február 23.-án elhunyt. Az egész jó 5 hónap leforgása alatt történt, ami alatt teljesen leépült. Ezt nehéz kihevernem.
Ez már itt történt Erzsébeten, mivel édesapám halála után 2006-ban visszaköltöztünk, hogy Anyukám ne legyen egyedül.
Abban az időben ugyanis nagyobbik fiam - Laci - külföldön dolgozott. Azóta már itthon van, és óriási segítségem volt az elmúlt
időkben. Kisebbik fiam Viktor, akit Piroska néni is ismer, megnősült - sokévi együttélés után -, de nem felhőtlen a dolog, mert a
gyermekáldás elmaradt sok - sok próbálkozás ellenére is.
Anyukám jól van, szerencsére nagyon jól bírja magát, vitalitása mellett elbújhatok. Most januárban töltötte be a 84. évét.
Húgom kislánya a "kicsi" a családban, az ő szalagavatóján voltunk decemberben, erről küldök egy fotót, ahol láthatóak vagyunk mi is
Anyukámmal.
Az osztálytársakról elég keveset tudok,
Szűcs /most Dobosi/ Ágival tartom a kapcsolatot. Neki kevés ideje van, mert még dolgozik, és négy unokája mindig ad programot. Szabó Margit élete is az unokák körül forog, együtt laknak a lányáékkal, és a nagyi be van fogva a 10 hónapos lurkó mellett.
Kovács Margit, akivel mostanában többet beszéltünk telefonon, ugyanis egy időben éltük át és egyszerre párunk elvesztését.
Az ő férje 1 héttel előbb ment el. Ő most is Beleden él, 2 lánya 5 unokával ajándékozta meg, ami némiképp talán enyhíti egyedüllétét.
Mező Mónival kb. 3 éve futottam össze, stílusában ugyanolyan maradt, mint lány korában, elhadarta egész családját 2 perc alatt,
amit se követni se megjegyezni nem tudtam, megígérte, hogy majd jelentkezik és elviharzott. Biztos sok van a vállán, így neheztelni
sem tudok rá.
Tavaly március első napjaiban felhívtam Krakkó Irént /temetéssel kapcsolatban/ így róla annyit tudok, hogy egyik lányáék itthon,
másik lányáék külföldön élnek, unokák ott is vannak. Sajnos a férjénél akkor kezdődtek elég súlyos egészségügyi problémák, így
abban maradtunk, hogy e-mail címet cserélünk, és inkább ő jelentkezik, hogy ne alkalmatlan időben zavarjak. Sajnos azóta nem
jelentkezett. Őszintén szólva félek felhívni.
Sajnos másokról nem tudok.
Visszatérve Piroska néniékre, örömmel vettem, hogy Lajos is jól van.
Kérem, adja át üdvözletemet és köszönetemet is, mert zsenge koromban úgy megtanított dolgozni, hogy az kihatott további
munkavállalásaimra is. Az akkor nagyon keménynek tűnt, most már elárulhatom még sírtam is néha, de jól megedzett.
Utolsó munkahelyem az akkor még MATÁV volt, ahonnan 24 év után jöttem el nyugdíjba.
Mindig nyüzsgős lévén tagja voltam a Matáv Központi Üzemi Tanácsának, ahonnan szintén jó élményeim maradtak.
Most is tartjuk a kapcsolatot a régi kollégákkal a Nyugdíjas KÜT Egyesületben.
Most már befejezem, mert nagyon kezdek csapongani.
Remélem a levél hosszúságára nem lesz panasz. További jó egészséget kívánok. Puszi: Zsuzsa
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.