«« Vissza ««
A versből a honlapon már két helyen olvasható rövidebb idézet.
Most bemutatjuk a verset egészben.
Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk. Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
|
Az oldal felhelyezésre került: 2014. január 23-án
Máris Erzsébettől, szeretett iskolatársunktól 2016. november 23-án búcsúzunk.
Megemlékezés Piri Éváról, Szedlacsek Annáról és Máris Erzsébetről 1961-1965 IV. f
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.