Beköszönő - 2013

Tavasz a művészetben

A három grácia

Sandro Botticelli: Tavasz – részlet

A Khariszok (görögül: Χάριτες, Rómában Gratiae) a görög-római mitológiában

a báj, a kellem, a jóság,

a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg.

Hárman voltak:

a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó,

Euphroszüné az Öröm és

a legidősebb Thaleia a Virágzó.

A római korban Gráciák néven szintén a kegyesség és szépség istennői voltak.

A khariszokat leggyakrabban Zeusz és Eurünomé lányaiként említik, Ők a föld termőképességének védelmezői, az emberek jótevői – kicsíráztatnak mindent, ami szemet–lelket gyönyörködtet, az ifjúságnak ők adnak testi–lelki szépséget. Ezért ők a szerelem védői, a kegyesség, a hála pártfogói, a múzsák mellett ők a költészet, zene és tánc patrónusai és egyben a művészet nagy mesterei is.

A korai görög mítoszok komoly, méltóságteljes istennőként mutatják be őket. A késő hellenizmus idején – főként a költői hatásra – a khariszokról alkotott kép megváltozott, veszített komolyságából és alakjaikkal a vidámság és játékosság párosult.

Homérosz szavai szerint, mint vidám leányok Aphroditét, a szerelem istenasszonyát kísérik.

A tiszteletükre rendezett Khariszia ünnepek misztikus éjszakai szertartásaira az emberek mezei virágokból készítettek áldozati csokrokat, énekkel és tánccal hódoltak nekik.

Idézet az internetről