«« Vissza ««
Szerkesztőségünk azonnal levelet küldött Misi volt osztályfőnökének,
„Én nagyon szerettem Misit. Csendes fiú volt, nagy csodálkozó kék szemekkel.
Dr. Gockler Lajosné elküldte a Szeitl Mihálynétól kapott válaszlevelet.
Ebből idézünk egy részletet.
Üzenet küldője: Szeitl Mihályné
Sent: Thursday, January 19, 2012 3:36 PM
Subject: köszönet
Tisztelt Piroska néni!
Köszönöm, hogy "ismeretlenül" is kifejezte részvétét Misi halálával kapcsolatosan. Számomra azonban Piroska néni nem volt teljesen ismeretlen, mivel valamikor az 1970-es évek közepén Misi elvitt, mint menyasszonyát vagy ifjú feleségét (ezt nem tudom már pontosan) egy "Bagis" szalagavatóra. Talán az első 5. éves osztálytalálkozón is ott voltam. Misi ekkor bemutatott Piroska néninek és pár osztálytársának is. Természetes, hogy ilyen sok év elteltével ezt már a feledés homálya borítja, de én nem felejtettem el, már csak azért sem, mert Misinek is nagyon meghatározta életét a középiskolájában eltöltött évek tapasztalata és emléke. Sokat mesélt az Osztályfőnökéről, Piroska néniről, Gyakran emlegette a híres osztálykirándulásokat is nemcsak fiatal felnőtt korában, hanem állandóan, még negyven év távlatában is.
Amikor halála után ráéreztem arra, hogy ezt a tragikus eseményt tudatni kell osztályfőnökével és az osztálytársakkal, az interneten rákerestem a Bagi Ilona Szakközépiskola honlapjára a kapcsolatfelvétel céljából.
Keresgélés közben - mielőtt a vendégoldalt megtaláltam - rábukkantam arra az oldalra, amely a "Köszönet tanárainknak" címet viseli. Itt találtam meg annak a telefoni beszélgetésnek az írott formáját, amely Piroska néni és Papp Zoltán között folyt.
Legnagyobb megdöbbenésemre azt érzékeltem, mintha Zoltán megfogalmazásában Misi szavai csengenének vissza. Egyes emlékei és megállapításai szó szerint tartalmazzák azt, amiről Misi nekem 35-40 éve folyamatosan mesélt. Ő is minden egyes alkalommal, amikor a diákéveire terelődött a szó boldogan és csillogó szemmel mesélte el élményeit, akkori életét.
Szóról szóra ugyan azt mondta el, amit Papp Zoltán is, pedig nem voltak szoros baráti kötelékben. Történetesen Misi is rengetegszer elmondta a hosszú évek során, hogy boldog volt, azért, mert abba az osztályba járhatott, illetve az a nevelés, amit a Bagi Ilona Szakközépiskolában kapott meghatározta további életét, viselkedését, értékrendjét, kiemelten Piroska néni és Kapeller tanár úr személyét. ….
Az említett osztálytárs telefonbeszélgetése osztályfőnökével, egy másik oldalon került rögzítésre: Papp Zoltán
Piroska nénit Misi kezdettől fogva őszintén tisztelte és szerette, mint igazi vérbeli pedagógust, aki kitűnően értett a fiatalok nyelvén. Csodálatos osztályfőnöki órákat tartott, és ahogy Papp Zoltán is említette, felnyitotta a diákok szemét és fülét nemcsak a komolyzene és a kirándulások szeretetére, hanem a kulturális élet és az emberi kapcsolatok szépségére is.
A kamaszok a legfogékonyabbak az iránt, amit megtapasztalnak a szűkebb életükben és a körülöttük lévő világról. Megfelelő irányítással és odafigyeléssel valóban ebben a korban lehet a leginkább hatni a személyiség fejlődésére.
Azt gondolom, hogy nem véletlen, hogy két diákja egymástól teljesen függetlenül vallja ugyanazt az élet dolgairól, személyiségük kialakulásáról, az empátiáról és az emberekhez, közösségekhez való viszonyukról, függetlenül attól, hogy idegenekről vagy családtagokról van-e szó."
Marikám, elküldöm a Szeitl Misi feleségének levelét.
Tudod, ilyen szeretetért volt érdemes pedagógusnak lenni. Mindig nagyon szerettem a gyerekeket és nagyon szerettem tanítani. Igaz, ez valahol a génekben volt, hisz 8-9 pedagógus volt a családban, de talán legtöbbet Édesapámtól örököltem.
Ő tudott jól bánni a fiatalsággal.
Kapeller tanár úr nagyon szigorú, de igazságos tanár volt, aki nem csak leadta az órákat, hanem tényleg meg is akarta tanítani a tanítványait.
Szerkesztői kiegészítés!
Kedves Tanárnő! Kedves Piroska!
A szerkesztőség nevében szeretném átadni köszönetemet én is, mint volt diák.
Gratulálunk a visszaigazoláshoz, hogy "az elvetett magok jó földre hullottak". Ha a tanár szinte észrevétlenül is megtalálja az utat diákjainak lelkéhez, akkor az nem marad eredmény nélkül.
Mint olvashattuk; pedagógus munkád értéke – az oktatás és nevelés útján – diákjaid életében mélyen rögzült, s útmutató maradt.
Tisztelettel: Rácz Mária, egy régi bagis diák
Szerkesztőség 2012. január 30.
Megemlékezés Elhunyt osztálytársakról 1967-1971 IV. b
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.