Mozaikok
«« Vissza ««
Liszt Ferenc a magyar világpolgár
Ünnepi megemlékezés Liszt Ferenc 200. születésnapja alkalmából
Ez az internetes anyag bevezeti Németh Vilmosné sz. Göndöcz Ilona
szerkesztőségünkhöz küldött levelét háttérismeretként.
Liszt Ferenc nemcsak ünnepelt világsztár, zongora-virtuóz, zenepedagógus, keresztény gondolkodó,
hanem magyar világpolgár is volt.
Liszt egykorú életrajzában olvashatunk az Európát pályafutása során többször is keresztül-kasul beutazó művész mobil szállásáról, amely éppenséggel nagyon is illett a magát majd’ mindenütt otthonosan feltaláló világpolgár, a vándoralkatú romantikus életviteléhez. Liszt ugyanis valóban otthon érezte magát a kontinens legkülönfélébb tájékain, a számos tekintetben még a mainál is sokszínűbb Európa országai, királyságai és hercegségei között utazva.
Zongoradarabjaiban ilyesformán egy seregnyi náció meghitt melódiája felhangzik:
régi huszita dal és nápolyi canzone, spanyol rondó és ünnepi polonéz, az angol himnusz, a God Save the Queen, s természetesen a magyar dalok (vagy helyesebben a Magyar Dallok) és rapszódiák sora.
Az ifjú Liszt a párizsi művésztársadalom szabadelvű légkörében vált hamisítatlan világpolgárrá, s utóbb a weimari nagyhercegség zenei vezéreként csakúgy váltig megőrizte európai kitekintését és nagystílűen magabiztos fesztelenségét, akár az „örök város” lakosaként, vagy éppenséggel budapesti zongoraprofesszorként.
„Bárhová juss, mindig hű rokon!” – szól Vörösmarty Liszt-ódájának második sora, s jószerint a századra szóló muzsikus egész élete tanúsította a költői bizalom megalapozottságát.
Mert habár Doborján szülötte sosem vált a magyar nyelv perfekt művelőjévé, ám nemzeti kötődését és hazafiúi kötelességét Liszt Ferenc alkalmasint sosem feledte.
"Vezércsillagom, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám."
– írta egy helyütt, míg egy másik levelében ekképp foglalta össze tevékeny, használni vágyó honszeretetének motívumát:
„Számomra a lényeg így foglalható össze: minthogy Magyarországon születtem, illő, hogy itt hasznát vegyék, bármily csekély mértékben is, zenei tehetségemnek. Anélkül, hogy frázisokkal fitogtatnám hazaszeretetemet, inkább azon vagyok, hogy a vele járó feladatokat teljesítsem.”
Magyar Kanadaiak – Kanadai Magyarok
A magyar jelenlét Kanadában
Idézet az internetről
Liszt bicentenáriuma: Fredericton, 2011. május 28.
(A város fontos központja a kulturális életnek,
a művészetnek és az oktatásnak is.)
Idén Liszt Ferenc 200. születésnapja van.
Sok eseményt terveztek az egész világon, az évfordulója alkalmából. Az elkövetkező hetekben és hónapokban fogunk kiemelni néhány kanadai eseményt, hogy megünnepeljék a nagy magyar zeneszerző életét és munkáját.
Liszt Ferenc: A kulturális nagykövet a 19. században.
2011. Április 28. Kevin Burns
Alan Walker egy életen át Liszt Ferenc életét és a zenei
munkásságát tanulmányozta. A monumentális trilógia:
Liszt: A virtuóz évek, 1811-1847;
Liszt: A weimari évek 1848-1861,
Liszt: Az utolsó évek, 1861-1886 – tekinthető végleges, az egyik legbefolyásosabb tanulmánynak a maga nemében.
Walker kreatív és tudományos felismerései segítették e rendkívül összetett és gyakran ellentmondásos művész korabeli alakjának megértését és megbecsülését, akinek a zenéje 2011-ben is gyakran hallható.
Idén megemlékezéseket terveztek szerte a világon, és különösen Magyarországon, hogy megünnepeljük a bicentenáriumán Liszt Ferenc születésének napját: Raiding (akkori nevén Doborján) 1811. október 22.
A zongoraművész Liszt Ferenc egy nemzetközi jelenséggé vált. Engem kora ifjúságomtól vonzott a zene. Csak később kezdtem azzal foglalkozni, hogy többet megtudjak az emberről, „magyarázza Walker.” Végtére is, a fő ok, amiért szeretnénk olvasni róla: kivételes ember volt. Számomra, iránta való érdeklődésben a zene volt előbb.” Azonban a zenei ízlések jönnek és mennek, és Walker elismeri, hogy Liszt hírnevét, mint zeneszerző, még ma is értékeljük.
Koncert a Vatikánban
2011. május 27-én, pénteken 18 órakor a magyar EU-elnökségi megbízatás és Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából, XVI. Benedek pápa tiszteletére rendeztek koncertet a vatikáni VI. Pál audiencia-teremben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével.
A nagy zenekedvelő és - értő hírében álló XVI. Benedek tetszését a koncert elnyerte, köszönetnyilvánításában külön kiemelte a zenekari hangzás szépségét.
A pápa gratulált Kocsis Zoltánnak, mint a Liszt év magyar nagykövetének.
Liszt Ferenc mellszobra Budapesten
Fotó az Internetről
A nagy zeneszerző Doborján született, a nemesvölgyi származású Liszt Ádám fiaként 1811-ben.
Innen vitte apja a kilencéves kisfiút a közeli nagyvárosba, Sopronba, hogy a gyermek elkápráztassa zongoratudásával a közönséget, és innen indult el egész Európát meghódító nagy ívű karrierje.
Liszt Ferenc mellszobra
1960-ban a városligeti művészsétányon került felállításra.
1966-ban helyezték át a Margitszigetre.
(A Víztorony mellett, a Művészsétányon áll.)
170 cm kő talpazat, 115 cm kő mellszobor.
A szobor Erdey Dezső alkotása
Lat: 47.529604, Lon: 19.051023
Az oldal felhelyezésre került: 2011. június 25.
Kétszáz éve született, 125 éve halt meg Liszt Ferenc
Születése évfordulóján, október 22-én Párizstól Szöulig,
a világ több koncerttermében felcsendül a Krisztus- oratórium.
Az ünnepi program rendezvénysorozatával Liszt Ferenc emberi és művészi alkatának sokrétűségét kívánják bemutatni.
Az emlékév első fele éppen egybeesik Magyarország európai uniós elnökségével, ezért az ünnepi rendezvények bizonyos fokig az ország márkanevévé teszik Lisztet.
Liszt népszerűsége – tehetségén és virtuozitásán túl – annak köszönhető, hogy olyan, politikailag független művész volt, aki nem kötődött egyetlen királyi udvarhoz vagy városhoz, sőt egyetlen intézményhez sem. Liszt volt az első utazó zeneszerző Európában, aki – ha úgy tetszik – a mai értelemben vett európaiság letéteményese lett. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma – mind az otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott.
Liszt népszerűsége – tehetségén és virtuozitásán túl – annak köszönhető, hogy olyan, politikailag független művész volt, aki nem kötődött egyetlen királyi udvarhoz vagy városhoz, sőt egyetlen intézményhez sem. Liszt volt az első utazó zeneszerző Európában, aki – ha úgy tetszik – a mai értelemben vett európaiság letéteményese lett. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma – mind az otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott.
1886. július 31-én szombaton hunyt el.
A temetésre keddi napon került sor a bayreuthi temetőben,
A temetésre keddi napon került sor a bayreuthi temetőben,
a város polgármestere beszélt.
A koporsót egy nyitott halottaskocsi vitte.
Négy személy tartotta a halotti kendőt, tizenkét tanítványa pedig égő fáklyákkal lépdelt a halottaskocsi mellett.
A sír fölé Bayreuth városa
később egy mauzóleumot építtetett.
A kiegészítés készült az internetről, 2011. október 8-án.
Régi újság - 1925. október 22.
2011. október 22.
Ezen a napon kapott szerkesztőségünk levelet a Gimnázium és Szakközépiskola volt tanárától,
Dr. Gockler Lajosnétól, aki kicsit visszament az időben, egy régi újságból kivágott cikk megküldésével.
Piroska küldeménye alapján ebből a cikkből mutatunk be egy részletet.
Az 1925 évi VILÁG újságban Liszt Ferenc születésének 114. évfordulóján írtak a művész életéről, emberi oldaláról, családi kapcsolatokról.
Itt most e cikk első szakaszát mutatjuk be a honlap látogatóinak.
Köszönjük az újságcikket a tanárnőnek!
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.