«« Vissza ««
Ez az internetes anyag bevezeti Németh Vilmosné sz. Göndöcz Ilona
szerkesztőségünkhöz küldött levelét háttérismeretként.
Liszt egykorú életrajzában olvashatunk az Európát pályafutása során többször is keresztül-kasul beutazó művész mobil szállásáról, amely éppenséggel nagyon is illett a magát majd’ mindenütt otthonosan feltaláló világpolgár, a vándoralkatú romantikus életviteléhez. Liszt ugyanis valóban otthon érezte magát a kontinens legkülönfélébb tájékain, a számos tekintetben még a mainál is sokszínűbb Európa országai, királyságai és hercegségei között utazva.
Zongoradarabjaiban ilyesformán egy seregnyi náció meghitt melódiája felhangzik:
régi huszita dal és nápolyi canzone, spanyol rondó és ünnepi polonéz, az angol himnusz, a God Save the Queen, s természetesen a magyar dalok (vagy helyesebben a Magyar Dallok) és rapszódiák sora.
Az ifjú Liszt a párizsi művésztársadalom szabadelvű légkörében vált hamisítatlan világpolgárrá, s utóbb a weimari nagyhercegség zenei vezéreként csakúgy váltig megőrizte európai kitekintését és nagystílűen magabiztos fesztelenségét, akár az „örök város” lakosaként, vagy éppenséggel budapesti zongoraprofesszorként.
„Bárhová juss, mindig hű rokon!” – szól Vörösmarty Liszt-ódájának második sora, s jószerint a századra szóló muzsikus egész élete tanúsította a költői bizalom megalapozottságát.
Mert habár Doborján szülötte sosem vált a magyar nyelv perfekt művelőjévé, ám nemzeti kötődését és hazafiúi kötelességét Liszt Ferenc alkalmasint sosem feledte.
"Vezércsillagom, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám."
– írta egy helyütt, míg egy másik levelében ekképp foglalta össze tevékeny, használni vágyó honszeretetének motívumát:
„Számomra a lényeg így foglalható össze: minthogy Magyarországon születtem, illő, hogy itt hasznát vegyék, bármily csekély mértékben is, zenei tehetségemnek. Anélkül, hogy frázisokkal fitogtatnám hazaszeretetemet, inkább azon vagyok, hogy a vele járó feladatokat teljesítsem.”
Idézet az internetről
Liszt bicentenáriuma: Fredericton, 2011. május 28.
Sok eseményt terveztek az egész világon, az évfordulója alkalmából. Az elkövetkező hetekben és hónapokban fogunk kiemelni néhány kanadai eseményt, hogy megünnepeljék a nagy magyar zeneszerző életét és munkáját.
Liszt Ferenc: A kulturális nagykövet a 19. században.
Alan Walker egy életen át Liszt Ferenc életét és a zenei
munkásságát tanulmányozta. A monumentális trilógia:
Liszt: A virtuóz évek, 1811-1847;
Liszt: A weimari évek 1848-1861,
Liszt: Az utolsó évek, 1861-1886 – tekinthető végleges, az egyik legbefolyásosabb tanulmánynak a maga nemében.
Walker kreatív és tudományos felismerései segítették e rendkívül összetett és gyakran ellentmondásos művész korabeli alakjának megértését és megbecsülését, akinek a zenéje 2011-ben is gyakran hallható.
Idén megemlékezéseket terveztek szerte a világon, és különösen Magyarországon, hogy megünnepeljük a bicentenáriumán Liszt Ferenc születésének napját: Raiding (akkori nevén Doborján) 1811. október 22.
A zongoraművész Liszt Ferenc egy nemzetközi jelenséggé vált. Engem kora ifjúságomtól vonzott a zene. Csak később kezdtem azzal foglalkozni, hogy többet megtudjak az emberről, „magyarázza Walker.” Végtére is, a fő ok, amiért szeretnénk olvasni róla: kivételes ember volt. Számomra, iránta való érdeklődésben a zene volt előbb.” Azonban a zenei ízlések jönnek és mennek, és Walker elismeri, hogy Liszt hírnevét, mint zeneszerző, még ma is értékeljük.
Fotó az Internetről
Liszt Ferenc mellszobra
Az oldal felhelyezésre került: 2011. június 25.
Születése évfordulóján, október 22-én Párizstól Szöulig,
a világ több koncerttermében felcsendül a Krisztus- oratórium.
Az ünnepi program rendezvénysorozatával Liszt Ferenc emberi és művészi alkatának sokrétűségét kívánják bemutatni.
A koporsót egy nyitott halottaskocsi vitte.
A sír fölé Bayreuth városa
később egy mauzóleumot építtetett.
A kiegészítés készült az internetről, 2011. október 8-án.
Köszönjük az újságcikket a tanárnőnek!
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.