Beköszönő - Húsvéti népszokások, hagyományok

«« Vissza ««

Húsvéti népszokások, hagyományok

A nagyhét első jeles napján, nagycsütörtökön egyes vidékeken zöld növényekből készült ételeket fogyasztottak, salátát, spenótot, sóskát, amelytől bő termést vártak, ezért nevezik e napot zöldcsütörtöknek is.

 

A legszigorúbb böjti naphoz, nagypéntekhez, sok babonás félelem és tiltás kötődik. Nem szabadott ezen a napon állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkát végezni, kenyeret sütni, mosni, fonni. A víznek, a megtisztulás ősi pogányszimbólumának mágikus erőt tulajdonítottak.

Napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel mosakodtak, hogy megvédjék magukat a betegségektől, és az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni és tisztálkodni. Szokásban volt a határjárás is, melyet megelőzően a férfiak a templom előtt gyűltek össze, aztán csoportosan mentek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

 

A feltámadás napján, nagyszombaton, a reggeli mosdóvízbe sok helyen piros tojást tettek, aminek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Ezen a napon a női munkákat tiltották, nem szabadott söpörni, főzni és mosni sem, illetve az állatokat sem fogták be. A húsvéti ételeket, a sonkát, a bárányt, a tojást és a kalácsot a templomban megszenteltették, a morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, és egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, vagy a földekre vitték, hogy bőséges legyen a termés.

 

Húsvétvasárnap hajnalban volt szokás a Jézuskeresés, amikor a falu népe sorban felkereste a falubéli kereszteket. Bizonyos vidékeken szokás volt a napfelkeltét egy környékbeli magaslatról nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma. Ezen a napon volt a zöldág-járás, ami tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék.

 

Húsvéthétfő a magyar néphagyomány szerint a locsolkodás napja, amelyről már a 17. századból is maradtak fent írásos emlékek. A szokás alapja is a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, egyes területeken ráadásul a patakban is megfürösztötték őket, ennek „városiasodott” formája a kölnivízzel való locsolás.

 

 

2011. április 15.

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.