Akkor és most

Emlékezés barátokra

Egyidőben voltak diákok - egyidőben voltak pedagógusok

Visszaemlékezés

Idézetek Németh Vilmosné leveléből

 

Hogy létezik bagis honlap, azt már jó pár éve hallottam, azt is, hogy egy műszakis tanár kezdte el a szerkesztést. Iskolatársam, barátnőm: Kökényné Kalmár Veronika mondta el nekem, hogy egy bagis lány az ő Emlékkönyvéből tett fel részeket. 

 

Kökény Sándorné legszentebb ügye volt és marad, nagynénjei, Ilona és Eszter, Ilona az iskolalapító és Eszter a második igazgató, a Kalmár-család alapította magán leánygimnázium, melyet 1948-ban államosítottak.

Kökényné Kalmár Veronika kiállítást készített a Bagi Ilona leánygimnáziumról, ahova én is beadtam az érettségi tablóképemet, és egyéb segítségemmel támogattam a kiállítás létrejöttét. A kiállításról férjem készített fotót, mert sajnálatos bokatörésem miatt gipszben voltam, s nem tudtam megjelenni a megnyitó napján.

 

A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában

2003.05.30. - 2003.06.15-ig volt időszakos kiállítás

Leánygimnázium Pesterzsébeten (1930-1970) címmel. 

 

Veronikát én 1943-tól ismerem, igazán jó társak vagyunk, éveken át segítettem neki, az Emlékkönyv megírásában, melyet 1990-től készített elő, a bagisok közreműködésével. Közben az emlékfaültetés, a Kalmár Ilona sétány létrejötte, az emlékkönyv kiadása és bemutatása, s az utolsó iskolaépület falán az emléktábla elhelyezése, Baráti Kör megalapítása..

 

A Leánygimnázium volt diákjai és tanárai,

az iskolaalapítás 60. évfordulóján létrehozták a

Bagi Ilona Leánygimnázium Baráti Körét,

s az iskolaalapító család nevére emlékezvén

1990. szeptember 21-én emléktáblát avattak.

 

„2004-ben megjelent Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium -

Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve című kiadványa,

a Pesterzsébeti Múzeum gondozásában.

 

 

 

Én diákságom 8 éve után ugyanabban a leánygimnáziumban tanítottam 9 évig /1961-1970-ig), majd később, a gimnázium Szakközépiskolává alakulása után a másik pesterzsébeti gimnáziumban, a Kossuth Lajos Gimnáziumban tanítottam. 

 

Veronika igazgató volt az újonnan indult Közgazdasági Szakközépiskolában, majd az Oktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 

Veronika az Emlékkönyvhöz az említett 9 évről tőlem várt és kapott  információkat, - amit csak tudtam, segítettem.  

A nagyon régi osztályok (már idős asszonyok) találkozóira meg szokták Veronikát  hívni – nekünk ő maradt az iskolaalapító Kalmár – család jelképe, ő az összetartó erőnk.

 

 

Mindketten régi pesterzsébeti lakosok vagyunk, gyermekkorunk óta ugyanott lakunk ma is.

Sok szép munkában dolgoztunk együtt a közös iskola, az azonos szülőváros, Pesterzsébet emlékeinek megőrzéséért.

Erre utal az is, hogy amikor Kökény Sándorné a Csiliben a Helytörténeti Klub vezetője lett, a rendszeresen megtartott foglalkozásokhoz Veronika a közvetlen ismerősei között is keresett és meghívott előadókat. Így vettem részt én is ilyen előadáson.

 

 

Íme egy barátság,

mely az ifjú évek időszakában kezdődött.

A szorgos munka, hivatástudat köt össze két embert

láthatatlanul, a későbbi években is, ma is.

 

2011. március 8.

1951/B Göndöcz Ilona

 1950/A Kalmár Veronika