Életutak | Bagi Ilona Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola

Antal Margit Toscana 1940-ben érettségizett

Idézet Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyvéből (246. old.)

Antal Margit Toscana írását az "Életed jelentős alkotása" cím alatt mutatja be az emlékkönyv.

A rövid leírás egy élethosszig tartó betegségről, majd abból való csodálatos felgyógyulásról szól.

Toscana levele:

„Ami életem eredményeit, sikereit illeti, erről nem tudok beszámolni.

Arról viszont, hogy Isten Jézus Krisztusban mennyire lehajolt, oltalmazott, hordozott – legfőképpen, hogy személyes Megváltóm – hogy számomra milyen nagy a bűneimért hozott kereszthalála, áldozata, erről örömmel teszek bizonyságot.

1944-től súlyos tbc-s lettem, fél tüdőmet lekapcsolták, másfél évig gennyel csapoltak, akkor, amikor gyógyszere még nem volt, de felerősödésre se volt anyagilag lehetőség. Ő mégis – orvosi vélemények ellenére – meggyógyított. Még utána 21 évig irodában dolgozhattam.

Édesanyám halála óta (1972) nem is foglalkoztam mással, csak az Ő szolgálatával (gyermekek, öregek stb. mellett), egy drága gyülekezetben, ahol egymásnak testvérei vagyunk és Jézus Krisztus életünk Ura. Tudom, hogy szükségünk van a nehézségekre, a szenvedésekre, próbákra, hogy ezek a „seprűk” Hozzá vigyenek.

Legnagyobb kincsem a Szentírás, napi erőforrásom.

Legkedvesebb része a Szeretet himnuszán kívül a Róm. 8:28, 32, 35, 38, 39.”

Idézet a netről:

Szent Pál szeretethimnusza

"Testvéreim! Törekedjetek értékesebb adományokra! Ezért mindennél magasztosabb utat mutatok nektek.

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat; hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Megismerésünk most még töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, véget ér az, ami töredékes.

Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek meg mindent, ahogy most engem ismernek.

Most még megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet."

(1Kor 12,30–13,13)

2010 május