«« Vissza ««
Mi német tagozatos osztály voltunk és nekünk, a szabás-varrás volt a gyakorlati foglalkozásunk.
Heti 2 órában tanultunk szabni, varrni úgy, hogy megtanultuk méretarányosan a szabásminta kiszerkesztését is, megadott méretre.
Az első évben kötényt és kispárnát, majd szoknyát és blúzt varrtunk saját méretre.
Ha emlékeim nem csalnak, akkor a nyári viseletként használt kék alapon fehér pettyes ruháinkat is magunk varrtuk. (Azután a köpeny lett a kötelező.)
A szabás-varrást Gudmon Ferencné Rózsika néni tanította. Ő tudomásom szerint női szabó végzettségű volt. Ezt a tantárgyat heti 2 órában tanultuk, és ha jól emlékszem az alagsorban volt egy terem néhány varrógéppel és egy szabó-asztallal. Ott folyt a gyakorlati munka.
E gyakorlati tanulmányaimnak később, felnőtt koromban nagy hasznát vettem, s egyéb háztartási, ház körüli munkálataimhoz is alapot adott, segítette kreatív gondolkodásomat.
Szeretettel gondolok vissza oktatómra, Gudmon Rózsika nénire.
Az oldal Gyengéné Hodicska Ilona levele alapján
felhelyezésre került 2011 február 14-én
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.