Életutak

«« Vissza ««

Györffy Dezső

a Káli-medence tudós-geológus tanára
1901-1990

 

Ősei honfoglalói voltak a Káli-medence Köveskál nevű ősi községének, ahol a neves geológus, Györffy Dezső is megszületett 1901-ben. Már kisgyerekként is rengeteget túrázott, hogy minél jobban megismerje a Káli-medencét, és annak természetföldrajzát, történelmét, néprajzát.
Iskolába a pápai Református Gimnáziumba járt, majd kacérkodva a művészetekkel, egy évig a Képzőművészeti Főiskolán is tanult, ahonnan a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakára jelentkezett át. Diplomát 1929-ben szerzett.
 
Rövid ideig Szikszón tanított, 1932-től pedig Pestszenterzsébeten, a magán-leánygimnáziumban, 1940-1965-ig pedig a salgótarjáni Madách Gimnáziumban oktatott földrajzot, biológiát és művészettörténetet.
 
1950 és 1957 között nyarait a Káli-medence megismerésére fordította, kenyéren és vízen élve, gyakran napi harminc kilométert is gyalogolva a nyári hőségben. Ásványi és növényi felfedezéseiről az 1957-es Földrajzi Értesítőben "Geomorfológiai tanulmányok a Káli-medencében" címmel számolt be.

Gimnáziumi órái nagy hatású, egyetemi színvonalú "előadásórák" voltak. Biológiából hosszú évekig tartott egyetemi előkészítőt. Tanítványai közül sokan váltak kiváló orvossá. De más területen is jeleskedett, így behatóan foglalkozott nyelvészeti, zeneelméleti, néprajzi és művészettörténeti tanulmányok írásával is,

amik alapján őt is a huszadik század utolsó polihisztorai közé sorolhatjuk. Kutatásai középpontjában mindig az eredet kérdése és keresése szerepelt. Ezt a következtetést megjelent munkái nyomán vonhatjuk le, de tanulmányainak jelentős része nem került a nyilvánosság elé, ezért azok elkallódtak, elvesztek, rossz kezekbe kerülve semmisültek meg. Ám ő mindezek ellenére fáradhatatlanul kutatott tovább, újabb és újabb elméleteket felállítva. Tiszta szelleme halála pillanatáig elkísérte.

Magánlevelezései is irodalmi remekműveknek számítanak páratlan stílusa és formaérzéke miatt. Ebben is, akárcsak tudományos munkáiban lassan és rendkívüli alapossággal dolgozott. Szerény volt és jó, kiváló humorérzékkel rendelkezett, mivel mindig derűt árasztott környezetére, és optimizmusával, másokat is mindig át tudott léptetni a keserűségeken.

 
Életszemlélete:
  • a természet tiszteletének,
  • a természetesség elvének a prioritása,
  • a környezetvédelem elve a legnemesebb értelemben. 
 
Forrás: Sulinet: Életrajzok
 
 
"A Balaton-felvidéki Nemzeti Park sok gyöngyszeme közül az egyik legértékesebb a Káli-medence. Az országban kevés helyen él ilyen átélhető és megérezhető harmóniában a táj és az ember.."
 
Köveskál község a Káli-medence közepén, a Balaton-felvidéken fekszik. A bazalthegyekkel övezett medence kőzete pannon üledék, amely bizarr formákkal preparálódott ki helyenként. Tájvédelmi körzete része a Bakony-Balaton Nemzeti Parknak
Némi túlzással, de  fekvését tekintve helybenhagyólag: ez  a település  a Káli-medence fővárosa.
Köveskál látnivalói közé tartozik a református és a katolikus templom, s a két templom előtt látható a Város-kút. A kút felett népi műemlék mosóházat találunk.
A mosóházat az 1820-as évek vége felé építhették, amit a vízszint emelkedése miatt, s az állagmegóvás miatt 1935-ben teljesen átalakítottak. A mosóház mását Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is felépítették.
 
A bejáratnál látható Györffy Dezső tanár, geológus, kutató emléktáblája, aki a Káli-medence teljes geológiai feltárásával és a Balaton keletkezése elméletének megalkotásával hozzájárult a Káli-medence nemzeti parkká nyilvánításához.
 
 
Az oldal felhelyezésre került
- az Interneten olvasható írásokból idézve -
2011. január 14-én Dóka Istvánné sz. Rácz Mária

 

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.