Az iskola diákjai a neten

«« Vissza ««

Őrszigethy Erzsébet  1964 IV. e

 

Jelenkutató alapítvány

(Internetes idézet)

A nép keveredik, a falu kerekedik. Találkozások Környén.

Bemutattuk a Terepmunkák sorozat második kötetét

 

2006. augusztus 17-én mutattuk be az alapítvány és az Új Mandátum Könyvkiadó közös kiadásában megjelent

Őrszigethy Erzsébet: A nép keveredik, a falu kerekedik című kötetét,

amely második kötete az új TEREPMUNKÁK című sorozatunknak.
A könyv több éves kutatás eredményeként született meg Környéről, a befogadó faluról.
 
 
Örszigethy Erzsébet Környe-szociográfiáját - A nép keveredik, a falu kerekedik címmel 2006. augusztus 17-én mutattuk be, a könyv tárgyául szóló Tatabánya közeli „ambiciózus faluban" Környéről. A könyvbemutatóra a falu apraja-nagyja – körülbelül 100–120 személy eljött, a sváb és a magyar énekkar rögtönzött koncertet adott a helyi Művelődési Házban.
A könyvhöz készült fotóanyagból (Szilágyi Virgil és Szohátzky Dániel művei) válogatott kiállítást rendeztünk, amelyet aztán a ház vezetőjének adományoztuk.
Nagy J. Endre szociológus, a pécsi Tudományegyetem emeritus professzora mondott bevezetőt, méltatta a „kihívóan szerény" szerzőnket, Őrszigethy Erzsébetet. A könyv a helyszínen jól fogyott, és azóta is van érdeklődés. A könyvről a Népszabadságban, Rab László tollából recenzió is megjelent. (Kukucska tócsősz meg a multi. 2006. október 28.). Ugyanezen a napon, Tatabányán a Polgármesteri Hivatalban 14.00 órai kezdettel sajtótájékoztatót tartottunk, Bencsik János polgármester vezetésével. A négy-öt médium megjelent képviselői beszámoltak az eseményről, elkészített sajtó anyagunkat teljesen vagy részlegesen közölték. Ekkor került sor a Városi Könyvtárnak szánt mintegy 30 kiadványunk adományozására, amelyet Csics Gyula igazgató köszönettel átvett.
 

Őrszigethy Erzsébet a megye – a hegyek – másik oldaláról jelentkezik. Környei könyve – A nép keveredik, a falu kerekedik – éppen annak a teljességnek a feltérképezésére törekszik, amelynek Barsi írása most nyitott szabad utat Kesztölcön. A tapasztalt, kiváló falukutató nem először indult „terepre”, amikor a Tatabánya szomszédságában található mintegy 4500 lakosú falut megszállta a tőle falukutatást tanuló egyetemistáival. 

 

Itt is vannak legendák, rögzült tévedések, ha súlyos hazugságnak nem is nevezhetőek. Itt is szóra kell hozzá bírni a sértetteket, a felülkerekedetteket, a megalázottakat és megszomorítottakat. De a huncutot, az ügyeskedést szemtelenséggel ötvözőt, a hatalmát fitogtatót, a szerencsejátékost, az elszegényedettet és a hamisan nagyvonalút ugyanúgy. S van legenda arról is, hogy „Környe a csöndre parancsoltak gyülekezete”. Ebből kell falut kutatni. 

 

Ha a kötelezően tragikus vég nem riasztana, azt mondanám: a szerző egy háromszáz éves balladát rajzol mindebből. Úgy kell szolgálnia az időt és teret, hogy mérföldes előre- és hátralépései és történelmi homályai ellenére egy érthető és katartikus történet szálait bogoztassa velünk társszerzőként. Mert a legfőbb erénye Őrszigethy Erzsébetnek az a mesélőkészség (olvasmányosság), amely szinte az olvasó tapasztalatává változtatja a megszólított történelmet. 

 

Olyan falutörténet Őrszigethy Erzsébeté, amelynek ellentmondásai mellett is – a balladák tragédiái nélkül – katarzishoz vezetnek a szálai.  Jobbat nem tehetek, mint az előszó ajánlását idézem (Nagy J. Endrétől): „csak azt tudom tanácsolni minden olvasónak: úgy olvassa ezt a könyvet, mint Magyarország 20. századi valódi és igaz történetét. Ebben minden benne van, amit tudni érdemes.”

 
Jelenkutató Alapítvány. Budapest, 2006

 

Szerkesztőségünk gratulál

az iskola volt diákjának munkásságához!

 

Őrszigethy Erzsébetról szóló internetes anyagot

Németh Vilmosné osztályfőnök tájékoztatása alapján

kereste meg szerkesztőségünk

2010. szeptember 1.

 

 

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.