Erzsébeti Diák

 

A pesti lányok általában nem szeretik a mezőgazdasági munkát. Mégis, amikor megkérdezték a mezőgazdaági politechnikára beosztott diáklányokat, hogy ki akar cserélni olyannal, aki üzembe jár, egy sem jelentkezett.

 

- Mindannyian szívesen jönnek a kertészetbe – mondta Domokos Mihály tanár úr, aki gyakorlatra vezeti az I. d osztályt. …

- Mit gondol Misi bácsi, jó munkát fognak végezni a lányaink?

- A kertészkedés szép, hasznos és könnyű munka. Úgy hiszem, semmi baj nem lesz a lányokkal. És négy év múlva oklevelet is kapnak, mellyel főiskolára iratkozhat, aki akar. Fásítást, géptant, állattenyésztést, vetőmagtermesztést egyaránt tanulnak. A munkában pedig vagy egy nemrég végzett mezőgazdasági mérnök, Bogdány Péter fogja vezetni őket, vagy egy-egy szakmunkás, aszerint, amit éppen tanulnak, vagy dolgoznak. Most például paradicsomot és paprikát, majd pedig gombát fognak szedni.

- Most még engedjen meg egy utolsó kérdést: Ön szerint van ebben a kertészkedésben fantázia?

Misi bácsi csodálkozva néz rám, mintha ezt mondaná: hogy lehet ilyet kérdezni – de azért válaszol.

- Természetesen, van. Már az is, hogy a lányok állandóan szabadban tartózkodnak a gyakorlat ideje alatt, nincsenek egyedül, hanem egy másik iskola diákjaival. No és ők is tudják, hogy munkájuk hasznos, és nem hiábavaló, hiszen a Budapestet körülvevő zöldövezetben dolgoznak. És könnyen lehet, hogy épp az a paradicsom kerül majd az asztalukra, amivel ők is dolgoztak.