Tantestület

Részlet - Dr. Gockler Lajosné tanárnő leveléből

1959 őszén kerültem a Bagi Ilona Leánygimnáziumba, a XX. ker. Vörösmarty utcába. Összeszokott, hivatásszerető kb. 30 tagú tanári testületbe csöppentem, ahol az egymás segítése, a fiatalok tanítása természetes volt és - most szinte ismeretlen - hogy az anyagiak emlegetése nem volt illendő és nem volt szokás!!!

Kb. 800 lány járt az iskola három emeletes épületébe. Úgy tudom Budapesten az utolsó volt a kizárólagos állami leányiskolák között. Már 6-8 éve lehettem ott, mikor országszerte párthatározatra megindult a gimnáziumok átalakítása szakközépiskolákká. Első lépést a koedukálás jelentette. Igazgatónőnk, Dr. Halmi Gyuláné erősen ellenállt,  hiszen a jelenlegi forma jó és bevált volt. Az ellenállás eredményeként nem a Bagihoz nyúltak, hanem létrehozták a Kossuth Gimnáziumot a XX. kerület Török Flóris út 89 szám alatt. (A szerkesztő megjegyzése: Ma Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola, a Bagi Ilona Szakközépiskola jogutódja. )

További támadás a gimnáziumi forma megváltoztatására irányult. Legyen Szakközépiskola, mégpedig mezőgazdasági szakmákkal. Újabb tárgyalások !!! Míg végül egy "menőbb" ipari szakmában - a finommechanikai műszerész - megegyeztek. Kb. ez idő tájt történt a tantestület hivatalos tájékoztatása is. Ez a döntés az iskola létszámát megváltoztatta. Létrehozta a koedukációt. A szakmaoktatás megjelenésével változtatta a közismereti tárgyak és tanárok arányát.

Arra emlékszem, hogy felbolydult a tanári testület. Mindenki nyüzsgött, megpróbált magának másutt, más gimnáziumban állást keresni, volt, aki újságírónak ment el. Az én szakterületemen (biológia-kémia szakosok Olgi, Szécsi Kati, Márta és én) négy tanár dogozott, de tudtuk csak egynek maradt hely. Nekem sok személyes problémám volt akkoriban: pici gyerekeim, akkor végeztem a mérnöktanári szakot, borzasztó utazási távolság stb. ezért nem értem rá állás után rohangálni és valahogyan nyugodt voltam, vártam. Végül négyünk közül én maradtam. Dr. Halmi Gyuláné lemondott; nyugdíjba ment.

Megindult az átalakítás leépítő és kifutó rendszerben. Voltak olyan évek, amikor már 5 gimnáziumi és 1 szakközépiskolai osztály volt évfolyamonként. Egyre kevesebb osztályunk lett, tudtuk az épületet át kell adni egyrészt a mérete miatt, másrészt a Szakközépiskolai igényeket kielégítő műhelyt kellett építeni. Bár felmerült hogy a főépületben maradunk és hátul az udvarban lesz új műhely. Ez az elképzelés nem valósult meg, hanem a Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola a kerület Kossuth Lajos utcai Általános Iskola helyére kerül majd, s ott építenek új műhelyt. Az iskolaépületbe pedig a fokozatosan felfejlődő Varga Jenő Szakközépiskola jön majd. Évekig két iskola élt egy épületben. Lent a Varga Jenő Szakközépiskola, fent a Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola. Aztán eljött az idő az átköltözésre. A bútorokat természetesen autókkal vitték át, de a szertárak oktatási anyagának szállítása a tanárokra volt bízva. Lévén a két iskola közel volt egymáshoz ezt gyalogosan intéztük. Arra emlékszem élénken, hogy a kémia, biológia szertárt kétfülű nagy ruháskosarakban hordtuk át a tanulókkal és kezdtük meg a helyrerakást, rendbetételt. Az új iskolaépületben nemcsak szertárak, de szakelőadói termek is voltak. Elég sokára került minden a helyére, de a következő évben már zavartalan volt a tanítás, most már koedukált, 350-400-as létszámmal a Bagi Ilona Szakközépiskolában.

 Budapest, 2008.01.23.

 Dr. Gockler Lajosné