Szörényi Zsuzsa emlékezik Foglár Anikóra
Foglár Anikó az 1966 IV. b osztályban érettségizett.
Kedves, vidám leány volt.
Osztálytársak és barátnők voltunk.
Az iskolai évek zárása után is tartottuk a kapcsolatot.
Barátságunk nagyon bensőséges és őszinte volt.
Egyszer csak váratlanul
megtörtént a visszavonhatatlan.
Örökre elvesztettem.
1976-ban végleg el kellett búcsúznunk egymástól.
Anikó a mai napig hiányzik .
Hozzá hasonló embert nem ismerek azóta sem, akivel
baráti érzéseimet, gondolataimat meg tudtam volna osztani.
„Az emberi léleknek valami olyan titka ez, mint zenének a hangok harmóniája.
Nem azonosak, de kiegészítik egymást.
Az igaz barátság olyan az emberi világ diszharmóniájában, mint egy finom, halk akkord.”
(Wass Albert )
Emlékét örökké őrzöm!
Azt mondják, az idő gyógyít,
Hogy feledni is lehet -
A mosolyok s könnyek mégis, most is
Kínozzák a szívemet.
(George Orwell)