Diákévek 1981 - 1985 c osztály | Bagi Ilona Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola

Emlékezés a diákévekre

Idézet Freud László leveléből

Annak idején, amikor én jártam a Bagiba, mások voltunk, mint a mai fiatalok.

Mi is rosszak voltunk, mint ahogy minden iskolás "rossz", de mégis más volt akkoriban.

Én szerettem ebbe az iskolába járni.

Jó érzés volt minden nap azokkal találkozni, akikkel együtt tanultunk.

Bár a tanulás nálam nem tartozott a kifejezetten erős dolgok közé,

- talán nem csak nálam - mégis, szinte csak jó dolgok jutnak az eszembe.

Sok tanárról vannak emlékeim, kisebb nagyobb emlékek ezek, amik megmaradtak bennem.

Bökönyszegi tanár úr - azt hiszem gyakorlati tanár volt - jó tanár volt, kellemesen, értelmesen tanított.

Kávay tanár úr volt a tornatanár. Nagyon egyedi stílusa volt. Szunyinak hívott, mert olyan vékony voltam, mint egy szúnyog, de szeretett is, mert az első 2 évfolyamban én voltam a legkisebb is, talán ezért voltam nála kicsit kivételezett helyzetben. Na meg azért is, mert vékonyka létemre majdnem mindig én győztem a kötélen való függeszkedésben. Csak kézzel volt szabad mászni, láb használata nélkül. Kávay tanár úr nagy darab ember volt - emlékeim - szerint, de valami betegség miatt később nagyon lefogyott.

Csanády tanár úr - szakmai ismeretek - közel állt diákjaihoz, rengeteget nevettünk vele. Volt olyan óránk, amikor egész idő alatt mesélt valami jó kis történetet, viccelődött. Érdekes módon viszont mindenkinek, szinte csak jó jegye volt nála, mert amit mondott, azt szinte kivétel nélkül megjegyeztük. Szerettünk nála tanulni, én legalábbis nagyon szerettem az óráit. Dolgozatírásoknál szintén halálra nevettük magunkat. Mindig leült az asztalnál, és belemélyedt a papírjaiba. Mi persze azonnal elkezdtünk puskázni, erre hirtelen felugrott, hogy megnézze, mit művelünk. Azt a hihetetlen gyors pakolást, amit a puskák eltüntetése érdekében véghezvittünk…, még most is nevetek rajta, de akkor ő is nevetett a mi hülyeségünkön.

Bezzegh tanár úr - szakmai tanár volt emlékeim szerint. Jó fej volt, neki is megvolt a maga érdekes stílusa.

Terkovits tanár úr, nagy egyéniség volt - Isten nyugosztalja. Hatalmas lezserséggel tudta előadni a komoly dolgokat, soha nem felejthető módon. Egyenes ember volt. Nekem IV. félévben megmondta, megbuktat, meg is tette, de az érettségin az a hatalmas szíve és segítsége, amit adott, átsegített minden gondon.

Utoljára hagytam az osztályfőnökünket. Dr. Vörös Tibor tanár úr matematikát tanított. Kimagaslóan nagytudású embernek ismertem meg, akinek szintén megvolt a maga érdekes, utánozhatatlan stílusa, gesztusai, beszéde. A mai napig ámulatba ejt, mekkora tudása volt, és mennyire szerette munkáját, hivatását. Mosolyt kevés alkalommal láttam az arcán, de hihetetlen tisztelettudó magatartása, és igazi finom úriemberhez méltó stílusa volt.

A gyakorlatokról többféle emlékem maradt meg. Egyik évben a Csepel Vas és Fém művekben voltunk gyakorlaton, mégpedig ott ahol a kerékpárokat, valamint a kapagéphez való motorokat készítették. Évet nem tudok mondani, arra már nem emlékszem, de ez biztos, hogy oda is jártunk gyakorlatra. Azt hiszem, ez nyári gyakorlat volt. Még az akkori gyári belépőmet is megtaláltam egy pár évvel ezelőtt, talán ha nagyon keresném, valahol ismét felbukkanna.

Magamról talán annyit, hogy érettségi után alig egy évvel katonaság, azután kb. két évig gyakoroltam a szakmát, egy tüzeléstechnikai cégnél. Azóta családi vállalkozás, építőipar, számítástechnika, ahol dolgoztam, s jelenleg is abban tevékenykedem.

Szeretettel gondolok vissza valamennyi tanárunkra. Örülök a honlap meglétének.

A visszaemlékezést írta Freud László 1985 IV. c

2010. február 24-én