Mozaikok
«« Vissza ««
Az iskola kulturális kapcsolatai
Az iskolában a tantárgyi órák az ismeretanyag tanár által történő átadására szolgálnak. Fontos, hogy az elméleti síkon befogadott tudást elmélyítsük szélesebb körben szerzett információkkal. Ehhez nyújtanak segítséget az iskola környezetében működő, szinte az iskola életébe beépülő kulturális intézmények szolgáltatásaikkal.
Egy irodalmi mű, vagy irodalomtörténeti tananyag, egy honismereti óra beszélgetései kiegészítést nyernek egy múzeumi látogatás alkalmával. Ugyancsak a tudásszint emelését eredményezi egy könyvtári gyűjteményben történő válogatás, amely szépirodalmi olvasmányhoz, történelmi dokumentum megtekintéséhez vagy művészettörténeti anyag tanulmányozásához biztosít lehetőséget.
Az iskolai ünnepek méltó megemlékezése is sokszor túllép az iskola épületének falain, s meghitt, feldíszített környezetben kaphatják meg a diákok azt a felemelő ünnepi érzést, ami az iskolai élet lelki táplálékát még színesebbé, hangulatosabbá teszi.
Eme kapcsolatokból szerzett élmények a diákok emléktárában örökre megmaradnak egy kedves visszaemlékezés vagy éppen a magabiztos tudás alapját erősítő háttérmunka értékeléseként.
|
1. Pesterzsébeti Múzeum |
1. Pesterzsébeti Múzeum
A Pesterzsébeti Múzeum története a mai Gaál Imre Galéria, az egykori Suda-ház épületében, (XX. Kossuth Lajos u. 39) kezdődött. A városalapító ügyvéd, Suda János családjának egykori polgárháza 1951-től adott otthont Budapest első peremkerületi múzeumának. Az intézmény több mint két évtizedig a Budapesti Történeti Múzeum szervezetében működött. 1972-től a helyi tanács, 1990-től az önkormányzat fenntartásába került.
A nyolcvanas évek közepén a Múzeum átköltözött a Baross utca 53. szám alá. A Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye a századfordulón neogót és eklektikus stílusban épült Bocsák villában kapott végleges helyet, amely Bocsák Antal helyi építész munkája.
A nyolcvanas évek közepén a Múzeum átköltözött a Baross utca 53. szám alá. A Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye a századfordulón neogót és eklektikus stílusban épült Bocsák villában kapott végleges helyet, amely Bocsák Antal helyi építész munkája.
A kerületi múzeum Budapest peremkerületi gyűjteménye, iskolai szertárból lett helytörténeti múzeum.
"Kezdetben múzeumi órákon vettünk részt, majd közös szakmatörténeti gyűjtőmunkát szerveztünk. Nagy lelkesedéssel gyűjtjük szakmánk szerszámait, munkadarabjait és írásos emlékeit. Jártunk a Csepeli Kerékpárgyárban, felkerestük a Gyár dolgozóit, akik készséggel támogatták tevékenységünket."
Idézet: Múzeum és a Szakközépiskola együttműködése c. cikkből, mely az Erzsébeti Diák újságban jelent meg, Pajor Judit írásaként.
Ma így ír erről a Múzeum weblapja: A főváros első peremkerületi múzeuma 1951-ben alakult egy iskolai természettudományi és biológiai gyűjteményből. A XX. kerületet alkotó két település, Pesterzsébet és Soroksár múltjának emlékeit őrzi. Kiállításán láthatók bognáreszközök, fa esztergapad, kézzel hajtható mosógép a XX. század elejéről, 150 éves varrógép és Tóth Menyhért Kovács című olajfestménye is.
A Pesterzsébeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye számos, több évtizedet átfogó helytörténeti vonatkozású képzőművészeti alkotást is őriz. Továbbá a múzeum épületében található helytörténeti gyűjtemény és szakkönyvtár szakdolgozati, disszertációs, publikációs vagy kutatómunkát végzők számára előzetes bejelentkezés alapján használható.
Forrás: a Múzeum honlapja
2. Gaál Imre Galéria
1989-re elkészült a Kossuth Lajos utcai épület felújítása, mely a fiatalon elhunyt helyi művész Gaál Imre festőművész emlékére a Gaál Imre Galéria nevet kapta.
A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában látható Tóth Menyhért emlékkiállítása, és itt kerülnek megrendezésre az időszakos művészeti és helytörténeti kiállítások, programok. (hangversenyek, irodalmi estek, művészeti szalonok, előadások) A pesterzsébeti városvédők csoportüléseiket a Gaál Imre Galériában tartják.
Gaál Imre Kiskunlacházán született 1922-ben. Középiskolai tanulmányait a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte. Festői tehetsége itt kezdett kibontakozni.
A művészettörténész végzettségű Dr. Décsei Géza plébános, a hazai szecesszió egyik nagy mesterét, a gödöllői Nagy Sándort bízta meg a Szent Erzsébet templom 20 freskójának az elkészítésével. Décsei a freskók születésének második szakaszában figyelt fel a nemrég érettségizett Gaál Imrére, aki 1941-ben már ott segédkezett a művész oldalán.
1945-ben vették föl a főiskolára, ahol Bernáth Aurél növendéke lett. 1945-ben az erzsébeti fiatalokat tömörítő MADISZ-ban a festőcsoport vezető alakja lett. 1946-ban a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban rendezett kiállításon már nagy sikerrel szerepelt. A tárlat legsikeresebb résztvevője volt.
Tehetségére tehát az erzsébetiek felfigyeltek. A rendőrkapitány Nolipa István Pál is festő volt, kezdettől fogva ismerte és támogatta. Nolipa jóvoltából kapott egy háromszobás lakást a Kende Kanuth utcában, a műterme a Széchenyi és Kossuth Lajos utca sarkán volt. Másik patrónusa, Décsei révén jutott üvegablak- és freskómegrendelésekhez. Munkái magvalósultak: Szent Erzsébet templom szentélyének jobb- és baloldali üvegablakai, a mendei, a pacsirtatelepi templomban és az esztergomi plébániatemplomban. 1953-ban az Ernst Múzeum-beli kiállításon vett részt, ahol a Külügyminisztérium a CSUDAJÓ című képét megvásárolta. Úgy tűnt, rámosolyog a szerencse.
Décsei Géza Mendére került plébánosnak. A község templomának védőszentje Loyolai Szent Ignác: az ő alakját szerette volna a plébános a szentély falán látni. A munkához Gaál Imrét kérte fel, aki egy év múlva be is fejezte a hármas képet, a triptichont.
1964-ben első önálló kiállítására készülődött, amikor tragikus hirtelenséggel elhunyt. 42 évet élt.
1964-ben első önálló kiállítására készülődött, amikor tragikus hirtelenséggel elhunyt. 42 évet élt.
A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában
2003.05.30. - 2003.06.15-ig volt időszakos kiállítás
Leánygimnázium Pesterzsébeten (1930-1970) címmel.
A kiállítás bemutatta az alapítókat, a magán-leánygimnázium tanári karát, az iskola kiemelkedő tanárait, majd a 40 év iskolai hétköznapjait és ünnepeit. A kiállítást a Kalmár család, továbbá dr. Bayer Istvánné és Makay Magdolna tanárok hagyatékából, valamint a növendékek megőrzött és kölcsönzött képeiből, tárgyaiból állították össze.
A Vendégkönyvben 37 oldalon mintegy 170 beírás olvasható.
* * * * *
A Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola eme honlapján bemutatott iskolatörténet anyagának alapját a
Kökény Sándorné Kalmár Veronika által megírt -
A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium Emlékkönyve - szolgáltatta.
A könyv itt a Galériában is megtalálható és megvásárolható. (XX., Kossuth Lajos u. 39.)
Szerkesztőség
3. Rátkay-Átlók Galéria
Rátkay Endre festőművész
Németh Vilmosné magyartanárnő szerkesztőségünk figyelmét felhívta a Rátkay-Átlók Galériára s nem utolsó sorban Rátkay Endre festőművész személyére és munkájára, 2010 nyarán.
„Rátkay Endrének állandó kiállítása van a volt Világosság Moziból átalakított Rátkay-Átlók Galériában."
„2008-ban volt 80 éves. Voltam a köszöntésén születésnapja alkalmából. – írja Németh Vilmosné, akivel szerkesztőségünk levélkapcsolatban áll. 5-6 méteres ikonvásznai csak ebben a hatalmas kiállító térben férnek el.”
A tanárnő írja levelében nekem, - aki már nem lakom Pesterzsébeten –
"Kár, hogy nem itt laksz. Színvonalas a kulturális élet, pezsgő.”
Köszönöm, köszönjük Lonci néninek a tájékoztatást.
Rátkay Endre Festőművész a hatvanas évek elején a Lázár Vilmos Általános Iskola rajztanára volt. Mint az egyik osztály kis diákja én is abban az élményben részesülhettem, hogy a tanár úr rajz-tanítását megismerhettem. Ezúton is köszönöm a szép órákat. Sok vázlattömböm telt be rajzgyakorlataimmal, a tanár úr tanításaira emlékezvén.
Egy osztályképet őrzök a Lázár Vilmos Általános Iskola nyolcadik osztályáról, társaimról és tanáraimról,
az 1961/62-es tanévről, ahol Rátkay tanár úr is velünk van.
E kép megjelenítésével tiszteletemet fejezem ki a pesterzsébeti általános iskola akkori tanári karának.
A tanári sor közepén: Farkas Gyula igazgató, mellette osztályfőnököm, Gyulavári Gyula,
a tanári sor jobb szélén Rátkay Endre rajztanárunk
Gyulavári Gyula - szeretve tisztelt általános iskolai tanárom egyik leánya, Éva ugyancsak a Bagi Ilona Leánygimnáziumban érettségizett, az 1958 IV. a osztály diákjaként. Sajnos nem találtam Róla adatokat. 1958 IV. a
Az osztály egyik tagja, Kaszap Emőke, valamint Krassói Kornélia jelen van e honlapon.
A Rátkay - Átlók Galéria
Az alábbi bemutatót az internetes oldalak írásaiból merítettük.
A Pesterzsébeti Múzeum 2006. márciusában nyitotta meg új, Rátkay-Átlók Galériáját, mely a korábbi Világosság Mozi épületének teljes felújításával és korszerűsítésével jött létre.
„A jelenkori magyar festészet állócsillagai között is különleges hely illeti meg Rátkay Endre festőművészt, akinek munkássága bemutatása nélkül nem lehetne megírni a jelenkori magyar művészet történetét”…mondta róla önálló pesterzsébeti gyűjteménye megnyitóján 2006-ban Bereczky Loránd főigazgató, aki 1982 óta vezette a Magyar Nemzeti Galériát és a mandátuma 2009-ig szólt.
www.stadiumkiado.hu/ratkay-endre.html -
Az 1960-64 között Pesterzsébeten működő költőkből, írókból és képzőművészekből álló csoport az ÁTLÓK művészcsoport képzőművész alapítói: Czétényi Vilmos, Gaál Imre és Rátkay Endre festőművészek.
Nevük a kerületben található Átlós utcára és az átlók azon jellemző tulajdonságára utal, hogy eltérő a kiindulási és érkezési helyük, de metszik egymást egy pontban.
1960-ban alakultak meg Pesterzsébeten.
Vezéregyéniségük Gaál Imre festő volt.
A csoport tagjai egyfajta pozitív utópiát fogalmaztak meg: tiltakoztak a lélektelen lakótelep-szisztéma ellen. Pesterzsébetet egy jobb, harmonikusabb jövő színtereként álmodták újra. Alapvető törekvésük volt a klasszikus hagyományok ötvözése a XX. századi avantgárd vonulatok legjobb tanulságaival.
Mindannyian csodálták az itáliai reneszánsz kultúráját. A reneszánsz stílus városközpontúságát Pesterzsébetre vetítve, abban egy leendő új Firenze eszményképét vélték megpillantani. A csoport lelkének, Gaál Imrének 1964-ben bekövetkezett halála után a csoport felbomlott.
2000-ben a hagyományokat fölvállalva alakult meg az Új Atlók Művészeti Társaság, melynek a Galéria a székhelye.
Külföldi látogatóink Európa közepének, profán kápolnának nevezik a Rátkay-termet.
Rátkay Endre a festő
Rátkay Endre 1928-ban született Pesterzsébeten,
1946-50 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója,
tanárai Barcsay Jenő, Bernáth Aurél és Gerlóczy Gedeon.
Nyelvének jellegzetes vonása az irónia, a mitologizáló hajlam, az erotikus jelenetek, az abszurd iránti vonzalom.
Reméljük, hogy a jövőben egyre többen ismerkednek meg e páratlan "profán-ikonmúzeum" tábláin megelevenedő "emberi színjátékkal".
Idézet Marton Évával történt beszélgetésből:
-- De most sem az örökkévalóságnak fest, hiszen a kész műveket is folyamatosan javítja, átdolgozza. Úgy tűnik, nem nagyon akar képeket hagyni az utókorra.
-- Ami megvan a munkáim közül, az a Rátkay-Átlók Galériában, a pesterzsébeti Városházán, valamint az ELTE Fizikai Tanszékén látható.
-- Magányos farkasként él, szinte mindenkivel megszakította a kapcsolatot, ugyanakkor kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy már életükben múzeumuk lett.
-- Ami megvan a munkáim közül, az a Rátkay-Átlók Galériában, a pesterzsébeti Városházán, valamint az ELTE Fizikai Tanszékén látható.
-- Magányos farkasként él, szinte mindenkivel megszakította a kapcsolatot, ugyanakkor kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy már életükben múzeumuk lett.
-- Nem ambivalens érzés az, hogy miközben van egy múzeum, amely a nevét viseli, mégis kevesen ismerik magát és az alkotásait?
-- Ez nem érdekel. Az sem, hogy írnak-e rólam, foglalkoznak-e velem. Mindez nem izgat. Van még néhány tervem, de meglátjuk, mire futja.
-- Ez nem érdekel. Az sem, hogy írnak-e rólam, foglalkoznak-e velem. Mindez nem izgat. Van még néhány tervem, de meglátjuk, mire futja.
Részlet Rátkay Endre festőművész gyűjteményes kiállításából
A reprezentatív kiállítóhely földszinti termeiben Rátkay Endre festőművész monumentális alkotásait (táblaképek, ikonosztázok) tekinthetik meg az érdeklődők. A művek egy része - hosszú évek kényszer rejtettsége után - most került először a nyilvánosság elé.
Rátkay Endre Calendárium című arany ikonosztáza egyedülálló élmény. A látogatót lenyűgözi már hatalmas méreteivel is: 3 és fél méter magas, 15 méter hosszú arany alapra festett ikonrendszer, mely 415 képmezőből áll, s a magyar és az egyetemes kultúra "rátkays" összefoglalása, szintézise.
Szülővárosában két hónap alatt csaknem húszezren (!) tekintették meg Calendariumát, népszerű nevén az Arany Ikont 1974-ben, a nagyszabású mű első kiállításának alkalmából. Ugyanez a főműve az olaszországi Bolzanóban 1984-ben rendkívüli sikert aratott az olasz művészeti írók és a közönség körében. A Magyar Televízió által készített három tévéfilm (1968-ban, 1985-ben és 1986-ban) milliókhoz közvetítette egyedülálló művészetét. De Rátkay sem visszavonult életmódján, sem a múlékony jelenségekre időt nem vesztegető szemléletén nem változtat. Önmaga ura, kinek művészete az élete.
Képek a festő munkáiból
2008.07.31 14:16.40 | Kultúra.hu
"Nyolcvanadik születésnapján köszöntötték szerdán Rátkay Endre festőművészt Budapesten, a Rátkay-Átlók Galériában, ahol ez alkalomból kiállították a művész új mozaiktervét is."
„Ugyan már, - mondja az ünnepelt, mikor Bereczky Loránd főigazgató késznek, csodálatra méltónak minősíti most bemutatott mozaik tervét. Dehogy is kész, sok még a dolog. Ecsettel a kézben, jeleket kell küldeni felfelé.” - olvasható a Pesterzsébet lap oldalán.
80. születésnapja alkalmából Rátkay Endre festőművész a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntető címet kapta 2008. szeptemberében a pesterzsébeti képviselőtestületi döntés alapján.
www.pesterzsebet.hu/download.php
Az oldal felhelyezésre került 2010. szeptember 20-án
Rácz Mária a Bagi Gimn. 1966 IV. e osztály volt diákja,
a Lázár Vilmos Általános Iskola volt tanulója 1962 VIII.c
összeállításában, Németh Vilmosné tanárnő felhívása alapján.
A tanárnő 2011 őszén ismét küldött szerkesztőségünkhöz egy újságcikket, egy szomorú értesítést.
Rátkay Endre festőművész 2011. augusztus 27-én, életének 83. évében elhunyt.
83 éves korában elhunyt Rátkay Endre festőművész (1928, Pesterzsébet – 2011. Budapest), a kortárs képzőművészet egyik kiemelkedő alakja - tudta meg a családtól az MTI. Búcsúztatása 2011. szeptember 22-én, 15.00-kor lesz a Rátkay – Átlók Galériában (XX. Klapka utca 48.)
Családja, barátai, ismerősei, tisztelői gyűltek össze Rátkay Endre búcsúztatóján, az ő munkásságát is bemutató, róla elnevezett Galériában. A pesterzsébeti önkormányzat által szervezett búcsúztatón elsőként a Lázár Vilmos Általános Iskola Melódiák kórusa köszönt el a művésztől, Palestrina: Már búcsúmat veszem című dalával. A gyermekkórust Pálffy Krisztina karnagy vezényelte.
"Halálával egy korszak ért véget, amelyben az Átlók művészcsoport és a körükben dolgozó, rendkívül tehetséges emberek alkottak, abban a szellemi műhelyben, amely a barátságon, a tudáson, az életszereteten és az élet megreformálásán dolgozott - mondta Szabados Ákos polgármester.
A gyászünnepség végén az elhunyt fia, Rátkai Tamás köszönte meg a megemlékezést, amelyet a két önkormányzat rendezett édesapja tiszteletére. Elmondta, hogy édesapja hamvait - saját kérésére - szűk családi és baráti körben a soroksári Dunába szórják.
Fotó a XX. kerületi Pesterzsébet c. lapból.
Beküldte: Németh Vilmosné tanárnő
2011. október 10.
4. Pesterzsébeti Fiók Könyvtárak
SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 1203 Bíró Mihály utca 7.
Pesterzsébet városközpontjában található.
Szolgáltatásait közel 500 m2-en, különböző olvasói övezetekben, esztétikus, barátságos környezetben kínálja a könyvtár. A látogatók kényelmes körülmények között válogathatnak a kölcsönözhető könyvek, folyóiratok, CD-k, CD-ROM-ok , videokazetták és DVD-k közül.
Önállóan használható olvasói katalógusból a saját állományon túl az összes Szabó Ervin tagkönyvtár dokumentumairól is tájékozódhatnak az érdeklődők.
Az olvasóknak számítógép- és Internethasználat is rendelkezésére áll. A kézikönyvtárban, ahol fénymásolásra is van lehetőség, egyidőben húsznál többen tudnak kényelmes asztalok mellett tanulni, tájékozódni.
SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 1204 Pacsirta utca 157/B.
Vécsey lakótelep
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XX/4. sz. könyvtára 1974-tól működik a XX. kerület Vécsey lakótelep és a családi házas övezet találkozásánál, az itt élő kb. 8 000 lakos egyetlen kulturális intézményeként.
A 178 m2-es könyvtár állománya mintegy 15 000 kötet. A könyvek, folyóiratok mellett CD-t, CD-ROM-ot, videót és DVD-t is kölcsönözhetnek az olvasók.
Forrás: Internetes honlap
5. Csili Művelődési Központ
Megépítésének és megalakulásának története
1917. december 6-án jelent meg egy apró cikk az Erzsébetfalva és környéke elnevezésű helyi lapban: A magyarországi vas- és fémmunkások szövetsége az erzsébetfalvai fiókja részére megvette 120 ezer koronáért a Csillag u. 2. számú Szűcs-féle házat. A házat nemcsak átalakítják, hanem az udvarban egy nagytermet is építenek gyűlések céljára.
A megvétel után gyorsan munkához láttak az új gazdák, és 1918. március 2-án hivatalosan is megnyílt a Vasas Munkásotthon.
A megvétel után gyorsan munkához láttak az új gazdák, és 1918. március 2-án hivatalosan is megnyílt a Vasas Munkásotthon.
A munkásotthon a szervezett, szociáldemokrata elkötelezettségű, baloldali gondolkodású munkások közösségi, politikai, közéleti, művelődési életének és társas együttlétének színtere volt. Rövidesen olyan közkedveltté vált, hogy már a 20-as évek elejétől csak Csili-ként becézték.
Az otthon életében a legfontosabb szerepet a mozgalom töltötte be. Elsősorban a szakszervezeti tevékenység volt meghatározó. Az otthon legfőbb fórumát a taggyűlés jelentette, 22 tagú választmány intézte az ügyeket, mely az elnökségből és a Vigalmi Gárdából állt össze. Itt működött a Gyermekbarát Mozgalom, az Eszperantók Egyesülete, a Pesterzsébeti Nyomdász Társaskör. Volt énekkar, fúvószenekar, mandolin együttes. Minden szombaton és vasárnap össztánc.
|
|
A 25 éves jubileumi rendezvényről szóló kiadvány első oldalán
a Pesterzsébeti Általános Munkás Dalkör emblémája látható.
|
|
1944. április 3-án az épületet bombatalálat érte, nagy része megsemmisült.
Az újjá épített Csili 1948. év végére készült el.
Az új intézmény első igazgatója Szita Flórián lett, aki tevékenységéért 1960-ban Kossuth - díjat kapott.
|
 |
A Művelődési Központ hosszú évek óta szerepet játszik a Bagi Iskola életében is.
Az iskola diákjainak szabadidős elfoglaltságához biztosít lehetőséget. Továbbképzésekre, tanfolyamokra, versenyeken való részvételre, kikapcsolódásra, szórakozásra vehetik igénybe a diákok az intézmény helyiségeit. Az iskolák ünnepségeinek, rendezvényeinek megtartásához is rendszeresen lehetőséget biztosít.
A Bagi Ilona Leánygimnázium Baráti Körének nagyszabású diák és tanár találkozójának lebonyolítása, ugyancsak itt történt ,
1990. április 21-én
Forrás: Kökény Sándorné: pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve
|
A közösségi élet, a közösségi művelődés, a kultúra befogadása, a hagyományok rendszeres felidézése, a hobby megtalálása mind-mind nélkülözhetetlen a lelki egyensúly fenntartásához.
Ehhez nyújt segítséget, s immáron 90 éve ad otthont a pesterzsébeti diákok és felnőttek számára
a Csili Művelődési Otthon.
A Művelődési Központ kínálata a teljes emberi élet lehetőségét nyújtja a sportos, mozgásos formáktól az olvasáson át a közösségi együttléttől a szórakozás sokféle formájáig.
|
 |
 |
A 90 éves Csili rendezvénysorozat megnyitója
2007. november 6-án volt.
Erzsébet Napok programjai között szerepelt az
Erzsébet napi bál.
A fotón " Erzsébet szépe" és udvartartása látható.
|
A Művelődési Központban működő művészeti csoportok:
|
 Pesterzsébeti Városi Vegyeskar
|
A kórus rendszeres szereplője kerületi rendezvényeknek, budapesti -, vidéki koncerteknek, de már bemutatkozott Olaszországban is. Az utóbbi években részt vesznek oratórikus zenekari kíséretes művek előadásában.
A karvezető: Pálffi Krisztina, a 2006-ban elhunyt Dobray István gimnáziumi tanár és egyetemi docens unokája, a Lázár Vilmos Általános Iskola ének-zene tagozatának magyar-ének szakos tanárnője. A Pesterzsébet Városi Vegyeskar 2007-ben ünnepelte fennállásának és újraalakulásának 7. évfordulóját. A kórus már sok próbán és fellépésen énekelt Pálffi Krisztina karnagy irányításával.
"Sok külföldi sikerrel is büszkélkedhetnek." - írja szerkesztőségünknek 2010 nyarán Németh Vilmosné, a Bagi Gimnázium volt magyartanára, akinek később a Kossuth Lajos Gimnáziumban tanítványa volt Pálffi Krisztina.
 |
Kökény Sándorné Kalmár Veronika,
a Pesterzsébeti Leánygimnázium Emlékkönyvének írója
a Csili Művelődési Központban a Helytörténeti Klub vezetője.
2008. május 19-én - ahogy a plakát mutatja -
a Lázár Vilmos Általános Iskola története volt az összejövetel tárgya.
Szerkesztői megjegyzés: A Bagi Ilona Leánygimnázium sok diákot fogadott be középiskolai tanulmányok elvégzése céljából a Lázár Vilmos Általános Iskola végzős tanulói közül.
Egy későbbi idézet beszúrása
"Kedden voltam a Helytörténeti klubban a Csiliben. Tavaly októbertől járok minden hónap második keddjén. A foglalkozás most is nagyon érdekes volt. Most is, mint minden alkalommal, Kökényné Kalmár Veronika ott volt. Törékeny, idős hölgy.
A klubot nagyon jól vezeti. 90 állandó tagja van, ezen a kedden 78-an voltunk. Örömmel köszöntöttük egymást. A közeljövőben én is szándékozom bemutatkozni a klubban egy érdekes beszámolóval." 2010. február 11.
Idézet Bács Attiláné Wlassics Ágnes 1965 IV. d
osztály volt tanulójának leveléből
|
Az oldal felhelyezésének időpontja: 2008 december
Dóka Istvánné Rácz Mária volt Bagis (1966 IV. e) és volt Lázáros diák
6. Tátra Mozi
Az iskola ünnepségenek, s a ballagás befejező szakaszának emlékezetes helyszíne volt a TátraMozi.
Iskolai szintű mozilátogatások voltak egyes kijelölt filmekhez, és nemzeti ünnepek alkalmából.
Bővítmény 2010 november
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.