Beköszönő - 2011 | Bagi Ilona Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola

A reformáció napja - október 31.

Nemcsak a lutheránusok, azaz az evangélikusok, de több protestáns egyház is október utolsó napján ünnepli a reformációt.

A megemlékezés azt a napot idézi fel, amikor Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette a hitéletet átalakító kilencvenöt tételét - 1517. október 31-én.

A szöveg a kor katolikus hibás gyakorlatát állította szembe a krisztusi evangéliummal.

Idézet Dr. Gockler Lajosné tanárnő 1991-ben elhangzott ballagási beszédéből:

Befejezésként és búcsúzóként idézem a nagy reformátor, Luther Márton szavait:

„Az élet nem jámborság, hanem jámborrá válás,

nem egészség, hanem egészségessé válás,

nem dicsőség, hanem gyakorlat.

Még nem vagyunk azok, de azzá válunk;

még nem történt meg, de mozgásban vagyunk.

Ez még nem a cél, hanem az út.”

Október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására.

Luther nem akart szakítani a Római Katolikus Egyházzal, hanem csak meg akarta szüntetni annak visszásságait, vissza akarta téríteni azt a helyes útra. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Luthert eretnekséggel vádolták, mire ő elfordult Rómától.

A reformáció eszméi gyorsan terjedtek. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja. Luther követőiből alakult az evangélikus egyház. A vallás szabaddá és személyessé vált. Értékessé nyilvánította a polgári foglalkozásokat is.

Elvetette az átlényegülés tanát, miszerint a mise folyamán a kenyérből Krisztus teste lesz. Megszünteti a cölibátust. A bűnbocsánat Isten kegyelmétől függ, és nem az aszkézistől. A katolikus egyház szervezetét elvetik. Gyülekezetek alakulnak, élükön a lelkipásztor. Helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését. Nincs szükség hatalmas egyházi vagyonra sem. Luther német nyelvre lefordította a Bibliát, ezáltal a nép nyelvét irodalmi szintre emelte. Új egyházat hozott létre, ez az evangélikus egyház, az első protestáns egyház.

Luther Márton tanainál is radikálisabb Kálvin János, genfi reformátor vezette irányzat, a református vallás alapja.

Kálvin János jelentős műve: A keresztény vallás tanítása; tanai miatt üldözték. Legfontosabb tanai: eleve elrendelés (egyedül Isten akarata adhat üdvözülést); a munka és a munka eredményessége Isten rendelése; józan, takarékos, egyszerű és szorgos életmódot kell követni; zsarnokölés (aki visszaél a hatalmával, azon meg kell torolni a sérelmeket).

Kálvin egyháza a református egyház lett.

A református egyház a Biblián alapul, elveti a katolikus hagyományokat. Hirdette a predesztinációt, azaz eleve elrendelés tanát: Isten mindenkit eleve elrendelt üdvösségre vagy kárhozatra, s ez független a jó és rossz cselekedetektől. Ezért elvetik az aszkézist, a böjtöt, és a tisztítótűzről szóló katolikus tanítást. Minden munkát egyenértékűnek nyilvánítanak, melyeket Isten dicsőségére kell végezni. Olcsó egyház, nincs fényűzés, a templomokat nem díszítik, a puritán egyház jobban megfelelt a polgárság érdekeinek.

A reformáció általános hatásai: Az emberek megismerkedtek a Bibliával, ugyanis sok fordítás született. Nyomdákat hoztak létre, iskolákat alapította. Megjelentek az első protestáns egyetemek is.

Hatalmas kulturális fejlődés bontakozott ki. Nagyobb szerepet szántak a vallásban a gondolkodásnak. Mindez fellendítette az iskolalapítást (Sárospatak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes) Fejlődött a nyomdászat is. A magyar prédikátorok alkalmazták a lutheri tanítást: az anyanyelvű igehirdetést.

A XVI. században jelentős változások történtek (reformáció, abszolutizmus, felfedezések, gazdasági élet átrendeződése), az ember önmagába vetett hite megrendült, a reneszánsz válságba jutott, ezt a korszakot a művészetben manierizmusnak (egyéni kísérletezések, ötlet, egyéni modor) nevezzük. Lefékeződött a reformáció további terjedése.

Az ellenreformáció - Katolikus mozgalom a reformáció visszaszorítására.

Megújulása a tridenti zsinattal kezdődik (1545-63): betiltották a búcsúcédulák árusítását, papnevelő intézeteket állítottak fel, újjászervezték az inkvizíciót, kiadták az Indexet (tiltott könyvek jegyzéke), megújították az egyházfegyelmet, a püspököknek egyházmegyéikben kellett tartózkodniuk, vigyázni papjaik erkölcseire. Nagy szerepe volt az 1540-ben alakult jezsuita rendnek. Az ismét megerősödő katolikus egyház ugyanazokkal a szellemi fegyverekkel lépett porondra (iskolák, könyvek, nyomdák), amelyekkel korábban a reformáció.

Új szerzetesi rendek alakulnak, melyek közül a Loyolai Ignác által 1540-ben alapított jezsuita rend hamarosan nagyon erőssé vált. Az általuk létrehozott kollégiumok a kor legkeresettebb iskolái voltak.

Hazánkban az ellenreformáció kiemelkedő alakja Pázmány Péter volt, aki írásaival és ékesszólásával a magyar főurak jelentős részét ismét visszatérítette a katolikus egyházba s ezáltal a katolicizmus hosszútávú biztos szerepét Magyarországon megszilárdította.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Piliscsaba 1999

Az oldal összeállításra került 2011 novemberében