Megemlékezés tanárainkról

Németh Vilmosnéra emlékezünk

Wlassics Ágnes osztálya - 1965 IV. d - tartotta az 50. érettségi találkozóját, melynek kapcsán a beszámolóból tudta meg szerkesztőségünk, hogy Lonci néni már nincs köztünk.

Ezután a Pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium honlapján olvastuk a szomorú hírt.  

Németh Vilmosné halálára

Életének 82. évében meghalt Németh Vilmosné, a Kossuth Lajos Gimnázium egykori tanára.

Loncika, a tanítványok százai számára Lonci néni, 1970 és 1990 között dolgozott iskolánkban. Osztályfőnökként, magyartanárként, a szaktárgyi munkaközösség vezetőjeként, iskolai és kerültei műsorok készítőjeként, intézménünk legendás pedagógusává lett. Példamutató pedagógiai érzékenysége feledhetetlenné teszi őt barátai és tanítványai számára. Olyan ember volt, akire mindig számíthattunk. Az utóbbi két évtizedben az öregdiákok P. KOBAK Egyesületének oszlopos tagjaként gyűjtötte a múlt emlékeit. Született erzsébetiként mindent tudott, ami e városban a 20. században történt.

Emlékét szeretettel őrizzük.

2014. december 10-én, szerdán 9.45 órakor kísérjük utolsó útjára a Pesterzsébeti temetőben.

Horváth Gábor

Emlékezzünk Németh Vilmosné tanárunkra,

Göndöcz Ilona egykori iskolatársra!

A tanárnő eme fotója az 1966 IV. e osztály tablóképén látható.

Németh Vilmosné Lonci néni a Bagiban a mi osztályunknak is magyartanára volt. A gimnáziumi évek alatt csak azt tudtam Róla, hogy nagyon szereti a szépirodalmat, és nagy átéléssel és szeretettel olvassa fel a költők verseit az órákon.  Öt nagyon szerettem, máig bennem van az, ahogy az Ady verseket elemezte. Lonci néni különleges képességgel rendelkezett, úgy adta át a "vers lelkét" nekünk, amire csak kevesek képesek. - írta levelében egyik osztálytársam, Kiss Edith.

2010. július 19-én kaptam postai levelet Tőle, nagy meglepetésemre.

A levél így kezdődött:  

"Hogy létezik bagis honlap, azt már jó pár éve hallottam,azt is, hogy egy műszakis tanár kezdte el a szerkesztést.

(Győry Ilonát is ő találta meg.) Majd iskolatársam, barátnőm: Kökényné Kalmár Veronika is beszélt róla nekem, és egy bagis

lányról. Hogy ez a  szerkesztő még tanítványom is volt – egykor – azt mostanában tudtam meg Wlassics Ágitól, a 65/d-ből, ő mondta az asszonynevedet először."

Győri Ilona Lonci néni osztálytársa volt az 1951 IV. b osztályban. Mert Lonci néninek kettős szerepe volt a Bagi életében.

Először, mint diák, majd magyartanári minőségben ismerhettük Őt.

Szeretettel emlékezett diákéveire. 

"1943-51-ig gimnazista voltam a Kalmár-család alapította leánygimnáziumban a Török Flóris u. 106-ban.

Állami oktatás csak a fiúknak járt, a mi alma materünk magániskola volt egy szegény bérházban. Az épületet már rég lebontották,

emlékét a „Kalmár Ilona sétány „ őrzi. 

Érettségi után magyar nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári diplomát szerzett.

A diploma megszerzése után 6 évvel először a Bagi Ilona Leánygimnázium -, majd 1970 szeptemberétől a Kossuth Lajos

Gimnázium tantestületének megbecsült tagja volt.

2005 őszén Németh Vilmosné az ELTE jogi karának dísztermében az egyetem rektorától vehette át aranydiplomáját.

Osztálytalálkozó az 1951 IV. b osztály szervezésében - 2011. 05. 12. 1951 IV. b osztály 60 év után

Főszervező Németh Vilmosné Göndöcz Ilona és Szűcs Margit. A beszámolójának záró mondata:

Emlékeink Pesterzsébetről cím alatti témában Lonci néni ismét levelet küldött, melynek tartalma a következő link alatt olvasható:

 

• Németh Vilmosné tanárnő - Mozaikok_"Kell még egy szó" menüpontban. Idézet az írásból:

Lonci néni levelének első soraiban az 1966 IV. e osztály diákjaira emlékezik az alábbiak szerint: 

"Két osztálytársaddal, egészségügyisekkel kórházban, SZTK-ban hozott össze a sors. Törőcsik Juli a kórházunk sebészetén volt gazdasági irodavezető, férjemet ott műtötték 1997-ben, majd 2003-ban. Julika ismert meg, lelkileg segített a nehéz napokban. 2007-ben kerestem, amikor férjemmel ismét oda kerültünk, de már az újak nem is ismerték Julikát, elment nyugdíjba.
Molnár Éva a bőrgyógyászati rendelőben nővér asszisztens volt, 2005-ben. Ő ismert fel, amikor riadtan mentem saját problémámmal: a főorvoshoz ő vitt be.
Néhány osztálytársad pedig Anci osztályfőnökötök temetésén jött oda hozzám. A szép szőke Cikát nagyon fiatalon győzte le a betegség. Fia talán 20 éves volt, anyja arcát, szőkeségét örökölte.

 

Diákságom 8 éve után – amit a Kalmár leányiskolában, majd az államosított Bagi Ilona Gimnáziumban töltöttem – ugyanabban a leánygimnáziumban tanítottam 9 évig. (1961-1970-ig).

1955-től kezdő tanárként a Pest megyei Ócsai Gimnáziumba kerültem.

Írod, hogy Thomann Márton tanított téged a Lázár Vilmos Általános Iskolában. Én is ott tanítottam 1958-tól 1961-ig, majd 1961 őszén egykori iskolámban, a Bagiban kaptam tanári állást, melyet 1970 őszén – a Gimnázium szakközépiskolává alakulása miatt - hagytam el. Pesterzsébet egyetlen gimnáziumába, a Kossuthba „menekültem”, ahonnan 1990-ben mentem nyugdíjba.

Mindig Pesterzsébeten maradtam.

Férjemet is itt ismertem meg, itt érettségizett Pesterzsébeten, a Kossuth Lajos Gimnáziumban, egy köztudottan nagyon szigorú tanárának a fia pedig hozzám került tanítványként. Fiam – menyem is itt érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban.

Az emlékek Pesterzsébethez kapcsolódnak, …

 

2009 áprilisában Szabóné Cserepi Erzsébet osztálya, - 1968 IV. e – együtt ünnepelte osztályfőnökével, Lonci nénivel az „elcsúsztatott” 40. érettségi találkozót. 2013 májusában Lonci néni már sajnos nem tudott velük lenni egészségi problémák miatt, de kihangosított telefonon keresztül köszöntötte Őt az osztály.

  

Szerkesztőségünk 2012 decemberében kapott a tanárnőtől utoljára karácsonyi képeslapot. Nagy megtiszteltetés volt a honlap szerkesztőségének -  és közvetlenül nekem - ez a 2,5 év, mely időszak alatt a tanárnő rengeteg fontos információt, dokumentumokat osztott meg velünk, hogy a bagis honlap minél tartalmasabb legyen. Visszatekintve a kezdetekre, a Bagi Leánygimnázium első éveire, valamint a pesterzsébeti kulturális élet jelen eseményeire vonatkozóan egyaránt.

Ezúton is köszönetet mondunk Lonci néninek, aki ezt az önként vállalt feladatot ilyen fontosnak tartotta mindnyájunk érdekében.

Leveleiből az volt kiolvasható, hogy vidám, boldog ember volt. Hivatását, tanítványait szerette, családja az életének fontos része volt. Nagy beteg férjét – minden nehézségek ellenére – egyedül ápolta. Az ő halálát, a távozása miatti űrt nehezen viselte, s a szervezete is elfáradt a lelkiismeretes betegápolásban. Búcsúzunk Tőle.

 

Nyugodjék békében!

 

 

 

Tudjuk, hogy Lonci néni kedvenc költője Ady Endre volt.

Benedek Adrienne 1970 IV. a osztály volt diákja választotta

búcsúzóul a következő verset:

 

Ady Endre - Párisban járt az Ősz   Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem.   Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok.   Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az úton Tréfás falevelek.   Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt.  Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.

 

 

*   *   *

 

 

Az 1965/ IV. f. osztály nevében Máris Erzsébet búcsúzik Lonci nénitől,

a kedves mosolyú magyar-tanárnőtől.

Emlékét megőrizzük.

Nyugodjon békében!

 

 

 

 

*   *   *

 

 

Mizsei Zsuzsanna az 1968 IV. e osztály volt diákja írja:

Mennyit mesélt és mennyi mindent kellett volna még most felnőtt, öreg fejjel is

kérdeznünk Tőle, elmulasztottuk. 

Ő marad a kékruhás, mindig mosolygós Lonci néni.

 

 

*   *   *

 

 

Régi kollégája, Dr. Gockler Lajosné így emlékezik meg Róla:

Érzékeny lelkű, önmagát szépen kifejező embernek ismertem.

Különösen meghatott, amikor az Óbudára áttelepített Évanéni meglátogatását szervezte.

Nem felejtette el az öregeket és azt, akitől sokat tanult.

Lonci nagyon szép volt, és mindig csodáltam jó ízlésű megjelenését.

Visszagondolva, Ő a barátságos, magányos emberek közé tartozott. Nagyon sajnálom, hogy elment.      

 

 

 Búcsúzóul az emlékeket megelevenítette

a szerkesztőség részéről Dóka Istvánné Rácz Mária 

1966 IV. e osztály volt diákja, a tanárnő egyik tanítványa

 Tisztelettel és szeretettel emlékeznek Lonci nénire a volt tanítványok.

 A tanárnőt osztálytársai körében is búcsúztattuk: 

• Megemlékezés Elhunyt osztálytársakról 1943 -1951 IV. b