Beköszönő - Húsvét - a keresztény világ legnagyobb ünnepe
«« Vissza ««
Ünnep - Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére
Virágvasárnap és az utolsó vacsora
A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdődik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak.
A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére.
Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A zsidó főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást.
Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el.
Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta:
“Vegyétek, ez az én testem”, és bort, mondván: “Igyátok, mert ez az én vérem.”
A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel.
Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.
Magyarországon a középkorban még a nagyhét minden egyes napját megünnepelték, a későbbiekben aztán inkább a szent három nap, a „Triduum sacrum” nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat kaptak valódi liturgikus jelentőséget.
Nagycsütörtök
Az örök isteni szeretet ünnepe.
Ezen a napon voltak az apostolok Coenaculumban, ahol a szertartásos ószövetségi bárányvacsorát elfogyasztották.
Itt történt meg először a keresztény vallás legnagyobb misztériuma, hogy a kenyér és a bor színe alatt megjelent Krisztus feláldozott teste és vére.
Nagycsütörtökön így az utolsó vacsora emlékére minden templomban egyetlen szentmisét mondanak, amelyet a rangidős pap végez égő gyertyával és fehér karingben.
Ekkor szólalnak meg utoljára a harangok, majd amint mondani szokták „elmennek Rómába”, hogy csak a föltámadáskor konduljanak meg ismét, addig pedig kereplő helyettesíti őket.
Nagypéntek
A keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek.
Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.
Ezen a napon a templomban nincs szentmise, a gyász és a fájdalom napja a keresztény ókortól fogva.
Igaz, hogy Jézus halála a megváltást szerezte meg az emberek számára, az egyház mégsem a megváltásból fakadó örömre gondol, hanem annak árára, Jézus szenvedésére és halálára.
A harangok ezért hallgatnak, ezért fekete a nagypéntek liturgikus színe, és ezért borul a papság a szertartás kezdetén az oltár előtt a földre.
A haldokló Jézus első és utolsó szavai a kereszten az Atyához szóltak, - melyeket az evangéliumok őriztek meg.
„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, s egészen a kilencedik óráig tartott. A nap elsötétedett, a templom függönye középen kettéhasadt. Jézus ekkor hangosan felkiáltott:
"Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.”
Nagyszombat
A feltámadás napján a liturgia egyik legfontosabb része a tűzszentelés.
A szent tűz Jézus tanítását jelképezi.
Hatalmas gyertyát szentelnek meg ekkor, a feltámadt Krisztus szimbólumát, a húsvéti gyertyát.
Kereszt alakban öt tömjéngerezdet illesztenek bele, Jézus öt sebének emlékére, végül az allelujás szentmise következik. Glóriakor „kikötik” a harangokat, hogy ünnepélyes zúgásukkal hirdessék Krisztus feltámadását.
Hosszú idő után először ekkor hangzik fel először az alleluja.
„Pax vobis, ego sum, Alleluja!”, azaz „Békesség veletek, én vagyok, ne féljetek!”.
A körmenet a főoltárhoz megy, és ott a pap elkezdi a húsvéti diadaléneket:
„Feltámadt Krisztus e napon, Alleluja!”
A körmenet a hívők serege és lobogó zászlók közepette kimegy az utcákra, körbehordozzák a feltámadt Krisztus szobrát és a baldachin alatt az Oltáriszentséget, majd elkezdődik az ünnepélyes szentmise.
A templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is.
2011. április 15.
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.