«« Vissza ««
A tojás szinte minden népnél fellelhető ősi termékenységi szimbólum, a születés és a teremtés jelképe, amely a kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett.
A húsvét másik elengedhetetlen dísze a barkaág, amelyet húsvét előtt egy héttel, virágvasárnap a templomban is megszenteltetnek. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. Mivel a mi éghajlati viszonyaink mellett a pálma nem nő, itthon a barka vette át ennek szerepét.
A húsvéti bárány rituális szerepe hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon, csokifigurák formájában még mindig gyakran láthatjuk.
A húsvéti nyúl német eredetű eleme az ünnepnek, Magyarországon csak a 19. században terjedt el. Létének egyik magyarázata, hogy a húsvéti Hold egy nyúl képére hasonlít, másrészt rendkívüli szaporasága révén a nyúl maga is termékenységi szimbólum.

2011. április 15.
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.