Beköszönő - 2012

«« Vissza ««

Ma lenne 210 éves Kossuth Lajos

2012. 09. 19. 11:15. kategória: a köz szolgálatában magyar
 
Kossuth Lajos 1865-ben önkéntes száműzetésbe vonult, 1890. szeptember 20-án Torinóban, Kossuth 88. születésnapján két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítettek vele egy hangfelvételt, amiben az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. Az országos könyvtár zeneműtára őrzi a két fonográfhengert.
A szöveg egy részlete Kossuth Lajos kézírásával:
(Plastik Media)
 

 

A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem Octóber 6ka térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!

 

 Dr. Gockler Lajosné tanárnő küldeménye

Nyisd meg az oldalt!

 

 *   *   *

 

 

1802. szeptember 19-én a Zemplén megyei Monokon fiúgyermekük született a Túrócból elszármazott Kossuth László egykori uradalmi főügyészéknek.

 
Hamarosan Lajos névre keresztelték a fiúcskát, akiről akkor még aligha gyaníthatták az elmagyarosodott evangélikus nemes tót atyafiak, hogy pár évtized múlva hírhedt világfelforgató, majd a magyar nép örökemlékű vezére, sőt, élő legendaként messiásként visszavárt „atyja” is lesz.
 
A zsúpfedeles ereszek aljában valamit azért kellett, hogy sejtsenek a jó monokiak, mert Lajoska burokban született, és ez a kiváltság, akárcsak a hatodik ujj, az ősi magyar táltoshit szerint nem adatik meg mindenkinek, csak annak, akit az égiek megjelölnek, nagy célokra kiválasztanak.
Hogy e hagyomány ismerete szerepet játszott-e a gyermek Kossuth személyiségfejlődésében, azt nem tudjuk, de föltételezzük, bár hozzá semmilyen támpontunk nincsen.
 
Kossuth önmagáról nagyon keveset írt, noha hatalmas életműve teljes egészében mindmáig feldolgozatlan, kiadatlan, ami mindenekelőtt azért botrány, mert a magyarságot modern nemzetté formáló történelmi egyéniségek közül aligha vitatható, hogy övé a legnagyobbik érdem.
Kossuth jellemrajza majdnem annyiféle, ahányan kortársai közül írtak róla. A nép szerette, dalokat költött és terjesztett róla, torinói emigrációja idején százak és százak zarándokoltak hozzá. Széchenyi, akit évtizedekkel túlélt, hol irigyelte, hol meg rettegett forradalminak vélt terveitől, Petőfi és köre negyvennyolcban nem tartotta elég radikálisnak, mások éppen ellenkezőleg, úgy vélték, túlzottan is vakmerő.
Kinek volt hát igaza? Nyilván teljesen senkinek, és egy kicsit mindenkinek. Kossuth alakja, mint általában a nagyformátumú személyiségeké, nem tűri a beskatulyázást.
 
Országa első számú vezetőjeként nem előzetes (vagy éppenséggel utólag gyártott) elvárásoknak, hanem a kor által diktált, sokszor percről percre változó kihívásoknak kellett megfelelnie, nemcsak önmagáért, de nemzete becsületéért, országa érdekeiért kellett helytállnia – s nem egy-két történelmi epizód erejéig, hanem – 92 évesen halt meg – egy következetesen leélt, teljes életen át.

Csorba Béla
vajma.info/magyartudat.com

 

*    *    *

   

Történelemportál

Visszapillantó 

 

Aktuális áthallások Kossuth Lajos utolsó beszédében

– 210 éve született a magyar szabadság vezére

 

 
 

Kétszáztíz évvel ezelőtt Monokon látta meg a napvilágot Kossuth Lajos.

Az alábbiakban utolsó nyilvános beszédéből kiemelt részleteket közlünk, elsősorban olyanokat, amelyek ma is aktuálisnak hatnak.

Idézet az utolsó gondolatokból
 
Van Magyarországon is haladás, és én becsülöm nemzetem erőfeszítését, mellyel a fennálló mostoha viszonyok körmei közül is haladást tud kicsikarni. De erre a fényre homályt vet lelkemben az a gondolat, hogy ha az idegen érdekek uralmának gályarablánczával s vasgolyójával lábain is bír haladni, hol volna majd a haladás útján, ha szabad lábbal járhatna, és kötetlen kézzel dolgozhatnék!
(…)
A mióta az osztrákház uralkodik Magyarországon, minden lehetőt elkövetett arra, hogy Magyarország szűnjék meg magát önálló és egész kormányzati rendszerében függetlenségre jogosított nemzetnek tekinteni; megpróbált mindent, erőszakot, rémuralmat, csábítást, az ármány minden nemeit; elnyomhatott, de feladásra nem mehetett rá. És íme, a mit sem ármány, sem erőszak nem tudott kivinni, azt a magyar népképviseleti rendszer maga tette le lábaihoz. Maga mondotta ki, hogy Magyarország lemond semmi más országnak le nem kötött önállóságáról, hogy neki nem kell egész kormányzati rendszerében a függetlenség.
(…)
Aggasztó változás ez a közérzületben, nagyon aggasztó, mert arra mutat, hogy megfogyatkozott nemzetünkben az önkormányzati intézmények becsének érzete, pedig azok nélkül a szabadság csak üres szóvá válik. A mely nemzet beéri azzal, hogy öt évben egyszer egy-egy szavazatjegyet vet a választási urnákba, s nem vágyik arra, hogy a szabadságot fokozatosan egymás fölébe helyezett önkormányzati intézvények pezsgő életében megtestesítse, az maga szolgáltat ki szegénységi bizonyítványt vagy érettsége vagy erkölcsei felől. Félek, hogy Magyarországon ez utóbbi szó a találó szó.
(…)
Vigyázzon a nemzet, hogy mit cselekszik. Ne izolálja a közigazgatás kérdését a még ennél is magasabban álló politikai tekinteteknek számba vételétől. Ne terjesztgesse a kormányhatalmat mértéktelenül. Ne felejtse, hogy oly kormánnyal van dolga, melynek a függetlenség még czíméből is kitöröltetett, s melynek eljárására bizonyos, sem nem magyar, sem nem alkotmányos katonai körök még oly dolgokban is befolyást gyakorolnak, melyek a magyar nemzet legszentebb érdekeibe, nemzetiségébe s alkotmányosságának biztosítékaiba belevágnak. Jó lesz erről meg nem feledkezni.
 

Turin, 1889. június 5.
Kossuth Lajos

 

*    *    *

 

Publikálási dátum: 2012. szeptember 19. (szerda) 08:18

Ceglédi Panoráma

Kossuth Lajos születésnapján, szeptember 19-én a Kossuth Rádióban, a 210 éve, 1802-ben ezen a napon született történelmi személyiség élete és munkássága lesz a téma. A nap folyamán a rádió vendége lesz Cegléd, - mint a magyar történelem egyik meghatározó egyénisége városa - és a hét végén megrendezett Kossuth Toborzó rendezvény is.

 

Kétszáztíz évvel ezelőtt, 1802. szeptember 19-én született Monokon Kossuth Lajos. Neki köszönhető, hogy a jogegyenlőség és a nemzeti függetlenség – ha csak rövid időre is – valósággá vált Magyarországon 1848-ban.

 

 

A nevéhez és személyéhez kötődő, Kossuth-kultusznak nevezett jelenség nemcsak Magyarországon, hanem Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is tekintélyt parancsoló: köztéri szobrok, emléktáblák, emlékhelyek, helységnevek, rendezvények, Kossuthról szóló kiadványok, általa írott művek, róla elnevezett kitüntetések, ételek, növények, életéhez kapcsolódó emléktárgyak alkotják.

 
Kossuth emlékének megőrzésében komoly helyet foglal el Cegléd. Az 1917-ben alapított Kossuth Múzeum őrzi az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményét: ábrázolások, fotók, pénzek, kéziratok, személyes használati tárgyak, bútorok alkotják ezt a páratlan kollekciót.

  

 
  

Kossuth Lajos gyermekei:

 

 

Kossuth Vilma (1843-1862), Kossuth Ferenc (1841-1914) és

Kossuth Lajos Tivadar (Tódor) (1844-1918).

 

 Kossuth Lajos édesanyja

 

 

Wéber Karolina

  Az oldal felhelyezésre került 2012. szeptember 19.

 

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.