«« Vissza ««
Első évfolyam Második évfolyam » Harmadik évfolyam » Negyedik évfolyam »
A tanévnyitó ünnepségünket a Csili kultúrtermében tartottuk. Sok új arcot lehetett látni, de örömmel fedeztük fel a tömegben régi osztálytársainkat és barátainkat. Amint ránéztünk tanárainkra és a igazgatóságra, láthattuk, hogy sokkal nagyobb fegyelmet fognak követelni, mint tavaly. Az ünnepség nagyon szép volt, amit türelmesen végighallgattunk. Sok új rendelkezést hoztak. Ezek a rendeletek egyes tanulóknak nem nagyon tetszettek. Így például a köpenyviselés. Az igazgató úr határidõt szabott ki a köpeny beszerzésére. Természetesen a határidõ leteltéig senki sem akarta hordani. Ebbõl kisebb-nagyobb "összetűzések" keletkeztek az osztályfõnökkel.
Örömmel mondhatjuk, hogy most már teljesen elkészült a műhely, és beindult a menza is. Most már minden biztosítva volt a jó tanuláshoz. Tanulni azonban az elsõ napokban senkinek sem volt valami nagy kedve. Mégis sokunkban megfogalmazódott az a gondolat, hogy ebben az évben nagyon sokat kell tanulni, mert a harmadik a legnehezebb év.
Hamarosan jön a kirándulás, majd az egy hét társadalmi munka. Ezek után pedig neki lehet feküdni a tanulásnak.
Rácz Tibor
Ebben a tanévben is, mint eddig, 1 hét társadalmi munkán voltunk, "kedvenc" gyárunkban, a Csepel Autógyár 2. sz. gyáregységében, "õsi" nevén az ATRÁ-ban dolgoztunk. Elsõ nap megkaptuk a balesetvédelmi oktatást, majd azonnal munkába állhattunk. Helyesbítek, munkába álltunk volna, de nem volt anyag, így hát "legnagyobb sajnálatunkra" egész nap pihentünk. Másnap már olyan sok mindent kellett elkészítenünk, hogy alig gyõztük szusszal. Azért mindenki - kivétel, aki nem - rendesen elvégezte a rábízott feladatait.
Minden rendben volt, mígnem egy szép napon ki nem tört a vihar. Ugyanis ebéd, illetve reggeli szünetben, a büfében tápláltuk éhes bendõinket, pedig, mint késõbb kiderült - nem szívesen láttak minket ott. Hamarosan a büfés néni és a portás néni "feljelentést" tett ellenünk, természetesen hamis vádakkal, amint az a pereskedés alatt kiderült. Így hát, nyugodtan folytattuk tovább munkánkat.
Ábrahám Jancsikát és Lukács Marikát meg is dicsérték, jól végzett munkájukért. Igaz, a többiek sem maradtak le, csupán a személyre szóló dicséretet a két társunk kapta.
Az egy hét letelte után ismét elõvettük a könyveket, és most már a komolyabb, nem társadalmi, hanem az egyéni munka kezdõdött el, a tanulás.
Lovász Mária

Már a kirándulás elõtt egy héttel izgatottan beszélgettünk Miskolctapolcai utunkról. Szerdán reggel hét órakor elindult velünk a vonat Miskolc felé. Már út közben megjött a hangulat, melyet Géza gitárja és a mi "selymes" hangunk csak fokozott. Miskolc városias csöndjét - ahol csak tudtuk - megtörtük. Az elsõ délutánt fürdéssel és csónakázással töltöttük. Vidám szórakozásunknak az esõ vetett véget. Így egy kis szobában voltunk kénytelenek eltölteni a rövidke estét, mert osztályfõnökünk már 10 órakor ágyba parancsolt minket - elég nehezen. Másnap külön busszal Aggtelek felé vettük utunkat.
Csodálatos élményt nyújtott az egy órás barlangtúra. A képek megörökítettek néhány cseppkövet, de a valóságban sokkal szebb élményt nyújtottak. Következõ uticélunk Szilvásvárad volt. Szédítõ sebességű kisvonattal utaztunk, majd megtekintettük a vízesést. Estére a hangulat alább hagyott, alig vártuk, hogy szállásunkra érjünk, s végre felszabadultan szórakozzunk. Sajnos az esõ, és a szállásadó gazdánk 10 órakor takarodót parancsolt. A fiúk álmára Ili néni vigyázott, mielõtt minket szépen betakargatott. Reggel mindenki friss és kipihent volt, s indultunk Lillafüredre



1976. okt. 3.-án, Fõvárosi Operett Színház, Tamási Áron: Vitéz lélek
a veszprémi Petõfi Színház társulatának vendégjátékát tekintette meg az osztály néhány tanulója Csete tanárnõ szervezésében.
1976. nov. 24.-én, Nemzeti Színház, Madách Imre: Mózes
Ismét vendégei voltunk a Nemzeti Színháznak. Most Madách Mózesét láttuk kitûnõ elõadásban. A mű Mózes vezetésével bemutatta nekünk egy nép belsõ gyengeségeit, szenvedéseit, harcait a Kánaán felé vezetõ úton. Nem csak a népnek kellett küzdenie. Mózes vállalta a vezetõi szerepet, mindent megtett népe boldogulásáért.
Mózes és a nép szenvedései is kevés volt ahhoz, hogy ez a nép lépjen a Kánaán földjére. Mózes jutalma is csak az lett, hogy megláthatta népének földjét.
Mindezt kitűnõ szereposztásban, remek színészi alakításban láthattuk.
Pajor Jolán

1977. március 24.-én osztályunk múzeumlátogatáson vett részt.
Egyidõben három kiállítást tekintettünk meg:
1. A vármúzeum állandó kiállítását
2. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítását
3. Berlin köszönti Budapestet
A Vármúzeum és a Történeti Múzeum sok élményt nyújtott számunkra, de az NDK kiállítását mégis nagyobb érdeklõdéssel figyeltük. Modellek, térképek, alaprajzok a város centrumáról bizonyítják, hogy milyen nagy gondot fordít az állam Berlin továbbfejlesztésére. Érdekes a kiállításnak az a része is, mely Berlint, mint a tudomány és a kultúra városát mutatja be. A kiállítás megkísérli visszatükrözni a berliniek sokoldalú életét.

A kiállítás megtekintését mindenki számára ajánljuk!
Balogh Eszter
1976. október 30-án kerületi Sportnapok
Az osztály teljes létszámmal részt vett a sportrendezvényen.

A XX. kerületi erdei tornapályán való részvétele alkalmából
a Bagi Ilona Szakközépiskola III. c osztálya Emléklapot vehetett át.

Az év utolsó tanítási napján már hagyomány a III. c-ben a megajándékozás. Már öt-héttel elõtte felkészültünk erre a kis ünnepélyre. Az egyik osztályfõnöki órán kisorsoltuk, kalapból kihúzva, hogy ki kit fog megajándékozni. Persze két hét nagy idõ, és így majdnem mindenki tudta, hogy kitõl kap ajándékot. Elérkezett az utolsó nap! Persze mindenki boldog volt, hisz ebben az évben az utolsó elszenvedett órák következtek. Az utolsó órán ajándékoztuk meg egymást. A kis karácsonyfát amit Bandi bácsi jóvoltából kaptunk már reggel feldíszítettük. Az égõk is rajta voltak, amit jómagam kotorásztam elõ otthonról. Az ajándékok a fa alá kerültek. Bementünk az osztályba, és mivel magyar óra lett volna, nehogy eltávolodjunk a magyartól megkaptuk a végén beadott érettségi tételeket, sõt mellé az iskola ajándékát (amit ki kellett fizetni) az Erzsébeti Diák-ot. Hát ennyi kellemes meglepetés után kiosztottuk az ajándékokat. Sajnos Bokor tanár úr, az osztályfõnök helyettes az elején nem tudott ott lenni az ünnepségen, de a végére bejött, s együtt ünnepelt, örült az osztállyal, az ötletes, vidám, gyerekes ajándékoknak. Volt, aki játékautót, csokoládét, bébi ételt kapott. Lebontottuk a karácsonyfát. Hazamentünk volna, ha nem aludt volna el a pincében a villany. Így csak hosszas botorkálás, keresgélés után tudtuk megtalálni kabátjainkat.
Nagyon jól éreztük magunkat, és boldogok voltunk, hogy ilyen jól zártuk ezt az évet is.
Kósik János
Lázasan vártuk a szalagavató bált. Már 1 órával elõbb odamentünk, nehogy lekéssünk valamirõl. Nem egyedül voltunk türelmetlenek.
Mikor beléptünk, elénk tárult a kép, a várakozók tömege. Nagy nyüzsgés közepette elkezdõdött a bál. A lenyűgözõ megnyitó beszéd után melyet Joó András, közismert nevén Kopasz a nyitótánc következett. Ez a tánc a negyedik osztályos fiúk és lányok színpompás forgataga volt, melybe késõbb szeretett vendégeink és tanáraink is bekapcsolódtak.
Ezután a Napsugár együttes felejthetetlen élményt nyújtó akkordjaira lejtettük a táncot 11 óráig. Kitörõ lelkesedés fogadta a tombolát, melyen mindenki visszanyerhette otthonról hozott ajándéktárgyait.

Töttössy Istvánné dr. IV. a sztályfõnöke megkapja a szalagot
Benedek Irén III. c osztályos tamulótól
Osztályunkból két tanuló vett részt az idei Szépkiejtési Versenyen:Lukács Mária és Sturcz Imre.

Lukács Mária II. helyezést ért el. Ezzel tovább jutott a kerületi döntõbe.
Ki tud többet a Szovjetúnióról
Elérkezett a várva várt nap, az elõdöntõ napja, január 27-e.
Az elõdöntõbe az írásbeli pontszámokat magunkkal vittük, 80 pont hátrányunk volt, az elõdöntõbe való bejutáshoz. (Végül a bejutás nagynehezen sikerült is.)
Nagyon izgalmas elõdöntõ volt. Csak 17 ponttal maradtunk le az elsõ helyezéstõl. Egy kicsit szomorúak voltunk, de célunk valóra vált. Bejutottunk a döntõbe, s ennek nagyon örültünk.
Budapest, 1977. január 27.
Szentesi Katalin
|
Gondban vannak a versenyzõk |
Eredményhírdetés |
|
Nagy izgalommal készült mindenki az iskolai döntõre. A nem titkolt esélyes a III. c osztály volt, és ebben a versenyzõk hittek a legjobban. Ezt a hitet az elõdöntõben mutatott kimagasló, és a mezõnyben egyedülálló tudásunkra alapoztuk, mint utólag kiderült, nem teljesen alaptalanul.
Elérkezett a várva várt döntõ napja. A döntõ küzdelem a 12-es teremben folyt le, nem volt mellékes a zsűri sem. Elnöke az iskola igazgatója, és a kerület Pártbizottságának titkára volt.
A rajt rosszabbul sikerült, mint vártuk, de kedélyünket ez sem törte meg, sõt talán még nagyobb küzdésre, elszántságra sarkalt minket.
A drámai küzdelem az utolsó kérdéseken dõlt el. Osztályunk csapata megnyerte a versenyt, 7 ponttal megelõzve legnagyobb ellenfelünket, a IV. c osztályt. A döntõ másik két résztvevõjét a felületesen készülõ III. a és az I. b osztályt messze mögöttünk hagytuk, 40 ponttal vertük meg õket.
A vetélkedõ I. díja: 6 nap az NDK-ban, az Express Utazási Iroda szervezésében.
Nagyon örültünk az elsõ helyezésnek, bár titokban ezt tűztük ki célul. Örömünket még az is tetézte, hogy osztályunkból két fõ bekerült az iskola válogatott csapatába Kovács Miklós és Bátki Sándor Õk a területi döntõben képviselik iskolánkat.
Budapest, 1977. február 11.
Lakatos István

Mély töprengésbe merülve
Zalka kupa
A XX. ker. MHSZ, és a XX. ker. KISZ Bizottsága által szervezett honvédelmi rajversenyére az osztály tanulói is beneveztek. A Bagi leánycsapatának gerincét az osztály lányai alkották, mig a fiúk önálló csapattal szerepeltek a versenyen. Mindkét csapat az értékes II. helyen végzett. Gratulálunk az elért sikerhez.
|
Zalka kupa fiú |
Zalka kupa leány |
Budapest, 1977. március 27.
Április 4.
Felszabadulásunk 32. évfordulója alkalmából iskolánk a "Csiliben" rendezett ünnepélyt. A kedves kis megemlékezést dalok és versek tették változatossá. A színvonalas műsorból osztályunk is kivette részét.
Gratulálunk a kitűnõ szervezéshez és elõadáshoz.
|
|
|
Május 14.-én búcsúztattuk el a negyedikes tanulókat. Már korán reggel elkezdtük az osztály és az iskola díszítését. Nagy izgalommal vártuk a végzõs diákokat, kik könnyezõ szemmel, meghatódva ballagtak végig az osztálytermeken, majd a Kossuth Lajos utcán vonultak a Tátra mozi irányába.
|
Az osztály feldíszített táblája |
A Tátra Filmszínházban rendezett ballagási ünnapségen az osztály tanulói is egy színvonalas műsorral búcsúztatták el a IV. es diákokat.
|
Ünnepi műsor tagjai |
Osztálytársak voltunk 1976-1977-ben.
Első évfolyam Második évfolyam » Harmadik évfolyam » Negyedik évfolyam »
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.