Második évfolyam
«« Vissza ««
1974-1978 c osztály
Első évfolyam Második évfolyam » Harmadik évfolyam » Negyedik évfolyam »
1975-1976 II. c
2.01 Kirándulás a Mátrában
Szeptember 3-án reggel mindenki izgatottan várta az indulást. Vonattal, majd külön busszal utaztunk Mátraszentlászlóra.
Elfoglaltuk helyünket a szobákban, majd hamarosan gyülekeztünk és indultunk Piszkéstetõre, a Csillagvizsgálóba. Ott sok érdekeset meséltek, mutattak, csak éppen csillagot nem. Ez persze érthetõ, mert nappal volt.
A hegyrõl lefelé jövet emelkedni kezdett a hangulat, énekeltünk, vicceket meséltünk, és közbe - közbe megpihentünk. Mire beértünk a táborba, már kezdõdött is a nagy foci DERBI, a IV. a osztály ellen. Az eredmény döntetlen lett. Az este is vidáman telt, lesétáltunk a WIDRÓCZKY-CSÁRDÁBA, miközben koncerteket adtunk a környék lakóinak. Este, úgy 12 óra körül már mindenkinek jól esett az alvás.
Szeptember 4-én Galyatetőre kirándultunk, 14 km állt elõttünk, de azért nem unatkoztunk. Megalakult a "Bicskés trió" és a "Sakál-Vokál" együttes, mely fülsiketítõ koncertjével szórakoztatta a közönséget. Késõbb átszervezõdtünk "Hurkás Testvérekké", ez is nagy sikerrel járt, csak a "vakerok" voltak nehezek, így Galyatetõn megváltunk tõlük. Visszafelé jövet lemaradtunk az autóbuszról, így az utat újra gyalog tettük meg. Azért egyáltalán nem nyafogtunk, sõt futva jöttünk lefelé a lejtõkön. A hosszú túra után nagyon jól esett az ebéd, csak kevés volt. Visszaérve a szállásunkra pótoltuk, így hát nem fogytunk le!!!
Délután ismét fociztak a srácok, mi meg idegesítettük az ellenfél kapusát - Melega tanár urat. Az eredmény ismét nagyon szoros volt. Váljék a fiúk becsületére, no meg a Papp tanárúréra.
Estére következett a várva várt tábortűz. Mivel az esõ esett az elõzõ éjjel, így a fa teljesen nedves volt, és kezdetben csak füstölt, esetleg pislákolt a tűz. Egy kis lopott szalma megoldotta a problémát, s máris vörös színben izzott a környék. A tűz fényénél megjött a hangulat is, énekeltünk, viccelõdtünk. Mikor a tűz már kialudt, készültünk visszavonulni szobáinkba. A fiúk rémtörténeteket meséltek - természetesen tiszta sötétben - éjjel 2 óra volt, amikor szétoszlottunk és végre aludni mentünk.
Az utolsó napon Ágasvár látott minket vendégül. Az út sáros és eléggé hepe-hupás volt, de a szép kilátás mindent pótolt. A célnál megpihentünk, majd visszatértünk ebédelni, és a táborba. Itt sajnos szomorú feladat várt ránk, a bepakolás. Jött értünk az autóbusz és indultunk a vonathoz. Út közben egy nagy vihart kaptunk.
Így telt el az elsõ háromnapos kirándulásunk, mindenki nagy megelégedésére.
Pajor Jolán
2.02 Társadalmi munka
Dedikálás
A Bagi Ilona Szakközépiskola II. c osztálya a Csepel Autógyár 2. számú gyár szereldéjében társadalmi munkából egy hetet dolgozik az iskola javára.
Kérjük Dr. Huszár István et. a Minisztertanács elnökhelyettesét, hogy az 1975. szeptemberében tett látogatása alkalmából az osztálynaplónkat dedikálni szíveskedjék.
A népgazdaságunk politikai és gazdasági, és fiataljaink életének eredményes irányításában, és dolgozó népünk boldogulására végzett áldozatos munkájához, erõt, egészséget az V. ötéves terv idõszakában sikerekben gazdag munkát kíván a Bagi Ilona Szakközépiskola II. c osztálya.
Budapest, 1975. szeptember 12.
Dr. Huszár István sk.
Művezetõ sk.
Elismerés
|
A Csepel Autógyár 2. sz. gyár Szereldéjében Lovász Mária, 1975. szeptember 12. Szerelde vezetõsége sk. |
Dicséret
|
Csepel Autógyár Dicséret Dicséretben részesítem a daraboló üzemben dolgozó Név szerint kiemeljük: 1975. szeptember 12. Daraboló üzemvezetõje sk. |
|
|
|
|
|
2.03 Randevúnk volt Bánkkal
Színházban voltunk. Katona József Bánk Bán címû drámáját láttuk a Nemzeti Színházban. Csodálatos elõadás volt. Valamennyien lélegzet visszafojtva, izgatottan követtük a színdarab forgatagosan váltakozó jeleneteit.
Legnagyobb örömünk az volt, hogy elõadás után találkánk volt Bánk bánnal és Tiborccal, vagyis Sinkovits Imre és Avar István színművészekkel. Kicsit meghatottan, kicsit csodát várva ácsorogtunk az öltözõk elõtt. 
Elõbb Avar Istvánnal, Tiborc megszemélyesítõjével, majd Sinkovits művész úrral beszélgettünk.
Osztályunk kedves kis faragott sótartóval köszönte meg ezt a szép estét. Pirulva, lámpalázasan, remegõ gyomorral, de elszántsággal tettünk fel kérdéseket a színészi hivatásról, a Bánk bán elõadással kapcsolatban.
A szép élmények mellé még egy ajándékot kaptunk, riportalanyaink kézjegyét. A két aláírást, áhítatosan szemléljük, a darab egy-egy epizódjára gondolunk, és körülöttünk leng a megfoghatatlan, érezhetõ és oly annyira valóságos szó: MŰVÉSZET
2.04 Kulturális programok
Történelem alulnézetben, 1975. október 23.
Osztályfõnökünk vezetésével megtekintettük a Szépművészeti Múzeumban az egyiptomi kiállítást és a kisplasztikai biennálét. Mind a kettõ szép volt, de szerintem a kisplasztika érdekesebb volt, mert több dologra figyeltünk fel, mint az egyiptomin.
|
Görög váza |
Szépművészeti Múzeum |
Múmia |
Lukács Mária
További színházlátogatások
1975. nov. 7-én Nemzeti Színház, NDK színházi napok
1976. jan. 11-én Nemzeti Színház, Jean Paul Marat üldöztetése...
1976. febr. 12-én Kamara Varieté, Õfelsége, a Nõ
1976. febr. 14-én Az a szép, fényes nap
1976. ápr. 16-án Nemzeti Színház, Csongor és Tünde
2.05 "Edzett ifjúságért"
Molnár sziget
Szeptember 29-én szombaton, iskolánk tanulói megtekintették az MHSZ által rendezett víziparádét. A Dunán hajók vonultak fel,, motorcsonakok versengtek, békaemberek ugráltak a vízbe.
"Edzett Ifjúságért" sportnap
A XX. kerületi KISZ - Bizottság rendezett sportnapot az "Edzett Ifjúság" jegyében. A verseny színhelyén rengeteg diák jelent meg. A viadal nagyon izgalmas volt, csak kicsit sokat kellett várni és fújt a szél, minek következtében sokan megfázva, náthásan jöttek iskolába.
|
|
|
|
2.06 Klubdélután
Osztályunk vezetõsége az ODB felvetette a klubdélután rendezésének lehetõségét. Az idõpont október 18-ra esett, szombaton délutánra tűztük ki a találkozót. A rendelkezésünkre álló idõ alatt - 2 nap - felkészültünk erre az egész osztályt mozgósító rendezvényre. Úgy határoztunk, hogy 16 órakor kezdünk, ezért 1/2 5-re már az osztály fele ott is volt.
A magnó beindítása után magasra csapott a hangulat. Ennek örömére néhányan aludtak, de volt olyan is, aki keresztrejtvényt fejtett.
Az est fénypontja egyik osztálytársunk szólója volt, õseit megszégyenítõ frissességgel ropta a csárdások összes válfaját, a Beat zenére. Ahogy telt az idõ, úgy emelkedett a hangulat, 8 órakor szomorúan állapítottuk meg, "Itt az idõ, menni kell!" Ismét elszállt egy szép, együtt töltött délután.
Kovács Miklós
|
Tegnap volt a klub délután Táncolni is sokan mentek, De, ha elhagyott minket a remény, Hihetetlen, szólt a Dóra, Vége a klubdélutánnak,
Budapest, 1975. október 27. Kovács Miklós |
2.07 Vasgyűjtés
Iskolánk tanulói 1975. november 1.-én vasgyűjtésen vettek részt. A munkából tevékenyen kivette részét a mi kis közösségünk is. A gyűjtést utcánként, csoportokba végeztük. Az összegyűjtött hulladékot egy sarokra cipeltük, ahonnan teherautó szállította tovább, a telepre.
Kötelezõ munkáról lévén szó, természetes, hogy nem mindenki dolgozott, egyesek inkább semmittevésnek szentelték idejüket.
Osztályfõnökünk ösztönzésére a mi osztályunknak elég jól ment a munka. Mi lázasan cipeltük a vasat, míg a többi osztály focizott. 10 óra körül - a lakók örömére - a munkát befejeztük.
|
|
|
|
|
Karakas Géza
2.08 Karácsonyi ünnepély
Az idén is megtartottuk 1975. december 19.-én a karácsonyi ünnepélyünket. Elõre ki volt sorsolva, ki kit fog ajándékozni. Az ünnepély a 6. órában volt, míg a fenyõfát az elõzõ órában díszítettük fel és helyezték el a lemezjátszóval együtt a magyar teremben.
Az ünnepélyt Bátki Sándor - rövid beszámolóval az elsõ féléves munkáról - nyitotta meg. Azután Kósa Erika szavalt. Majd meggyújtottuk a csillagszórókat. Lakatos István kibontotta az elsõ csomagokat. A nagy lelkendezés után kitûnõ hangulatban, mindenkinek kellemes ünnepeket kívánva búcsúztunk el egymástól.
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakatos István
2.09 Januári kirándulás
Osztályfõnöki órán elhatároztuk, hogy kirándulni megyünk. Összehangoltságunkat jellemzi, hogy kétfelé akartunk menni. Végül is a többség döntött, és egy szép reggelen elindultunk a Batthyányi-térrõl.
Már a szentendrei HÉV-ben magasra csapott a hangulat, amikor a Cila egy hűvös mozdulattal elõhúzta a magyar kártyát. Ultizás közben gyorsan telt az idõ. Kósa Erika a piros negyven-száz ulti és a betli közben kinevezte a Cilát és engem túravezetõnek. Pomázon már az Ábris is beszállt egy-két partira, és visszanyerte elvesztett pénzemet.
Miután a buszra vártunk egy órát és mentünk vele három megállót, a Holdvilág-árokhoz érkeztünk.
Meg akartunk ebédelni, de legnagyobb sajnálatunkra nem volt elég a kajánk. Nekivágtunk a hosszú útnak. Az út elején még semmi rendellenesség nem mutatkozott. Biztosan kanyarogtunk a hajmeresztõ ösvényeken. Egy - két csúszós, kõnél elestünk, de a nyakát senkinek sem sikerült kitörni. A magasabb köveknél figyelni kellett, hogy az Edit el ne tűnjön, ugyanis nem éppen nagynövésű.
Közeledtünk a cél felé. Már majdnem az út egytizedénél tartottunk, amikor a Géza megkérdezte: Elhagytuk már a felét? Az úton furcsa, hasonlatos véletlenek történtek. Elõször a Cilának, majd a Gézának szakadt el a nadrágja hátul. Mindketten a Joli mellett jöttek. Hogy mi történt velük?!
Elérkeztünk az út egyik legszebb szakaszához, a vízeséshez. Itt ismét folytatódott az éhezési probléma. Így hát rövid ebéd, és indultunk tovább. Miután a meredek sziklafalra, - melyrõl a víz zuhogott alá - mindenki csak a saját felelõsségére mászhatott fel, mi fiúk, mind a kilencen felmentünk. Itt pompás látvány fogadott minket. Másfél hónap után ismét láttunk havat.
Elragadtatásunkat egy remek hócsatában fejeztük ki. Ismét tovább mentünk. Utunk innen már hóban folytatódott. Az Ábris ment elõl, biztosítva nekünk az utat. A Sturczi mégis így kiálltott fel: vaddisznó csapás - amikor meglátta az Ábris bakancsai által okozta - kis - csapást. Idáig semmi baj nem volt.
Az országos kék jelzés vezetett minket a cél felé. Most eltűnt a jelzés. No de sebaj! Én, mint túravezetõ erélyesen felléptem. Biztos szemmel és eredeti túravezetõi ösztönnel vezettem a csapatot természetesen a rossz úton. Félórai bolyongás után - ki más, ha nem én - megtaláltam az utat. Innen már gyerekjáték volt elérni a menedékházhoz, a biztonságos, keskeny, jeges úton. Nem részletezem, a Sturczi szaltózott, a Kótyik fákat lovagolt meg, egyszóval hamar és törések nélkül értünk le a turistaházhoz.
A zsúfolt vendéglõben összetoltunk három asztalt, majd rendeltünk. Nem voltunk szűkmarkúak, így a Gézának, Cilának és nekem együtt az ultipénz mellett két forint maradt a visszautazásra. A meleg leves után már jobban éreztük magunkat. Vizes cipõnkbõl is kezdett párologni a nedvesség.
Mivel négy órát kellett várni, kicsit elengedtük magunkat. Szójátékokat játszottunk, amiben az Ábrahám vitte a prímet, - rendkívül ötletes - fogásokkal. (pl: három kupac kopasz kukac nála három kupac szuka kuvasz ) Gyorsan telt az idõ, 5 órára ott volt a busz.
Több mint fél órás út után Szentendrén voltunk, ahol felültünk a HÉV-re, és már jöttünk is hazafelé. Fáradtságunkat jellemezte, hogy már ultizni sem volt erõnk. 1/2 8 körül hazaértünk, és már aludtunk is, mint a bunda. A kirándulás után ismét egy szép élménnyel lettünk gazdagabbak.
Kovács Miklós
2.10 Szalagavató bál
1976. január 24.-én délután 1/2 6 órakor mindenki a Csiliben gyülekezett. A negyedikesek különösen, de mi is nagy izgalommal vártuk az ünnepély kezdetét. A ballagó diákok felsorakoztak, s büszkén fogadták, hogy az iskola köszönti õket. A szalagok feltűzése után a nyitótánc következett, ami nagy sikert aratott a közönség körében. Ezután a Woods együttes szórakoztatta az ünneplõket, diákokat és a vendégeket. 11 óra után szomorúan vettük tudomásul, hogy haza kell mennünk. Másnap boldogan meséltük élményeinket egymásnak.
Balogh Eszter
2.11 Szaktárgyi versenyek
|
Szaktárgyi verseny |
Vetélkedõ |
Műszaki versenyek |
2.12 Megemlékezés március 15-rõl
Március 15-én az iskola tanulói ünnepi öltözetben jelentek meg az iskolában, köztük a II. c is. Osztályunk ünnepélyt rendezett az évforduló tiszteletére. Már napokkal elõtte lázasan gyakorolta szerepét minden résztvevõ, hogy még véletlenül se ejtsen hibát a műsorban. A hallgatók pedig elõre felkészültek lelkileg, erre a csodálatosan megrendezett műsorra. A műsor kezdete elõtt is oly annyira próbáltunk, hogy alig találtak meg bennünket. Miután tolmácsolták a hallgatók türelmetlenségét, rávették a szereplõket, hogy tartsák meg az elõadást. A szereplõk szép libasorban bevonultak a terembe, s nagy lámpalázzal elkezdték műsorukat. Műsor közben osztályfõnökünk villogott fényképezõgépével, természetesen a szereplõk szemébe, de nem rosszindulatilag, csak azért, hogy megörökítse a mûsort az osztály számára. A szereplõk elõadását viharos tapssal köszöntük meg.
Budapest, 1976. április 27.
Sturcz Imre
Az 1976. március 15.-i megemlékezés képei
2.13 A műhelyben
|
|
|
|
|
Folyik a nagyüzemi termelés plakátkészítésben. Kupaktanács a gyakorlati oktatóval, hogyan tovább?
2.14 Ballagás
Ballagásra várva
2.15 Sportnap
|
|
|
|
|
|
|
|
2.16 Lengyelország
Osztályunk utolsó feladata egy tablósorozat elkészítése volt. Az iskola vezetősége felosztotta az osztályok között a különböző baráti szocialista országokat. (Persze, csak jelképesen.) Minden osztálynak annyi anyagot kellet gyüjtenie, hogy a likus előtt is világossá váljon, hogy pl. Zakopáne Lengyelországban van.
Legjobban a Lengyelországot bemutató faliújságok sikerültek, ami érthető is, hizsen azokat mi készítettük el.
A fáradtságos munka meghozta gyümölcsét. Lengyelországnak a faliújságokon is osztatlan sikerben volt része.
Kovács Miklós
|
|
|
|
|
|
|
|
2.17 Oklevelek
|
|
|
|
|
2.18 Osztálytársak voltunk
Osztálytársak voltunk az 1975-1976-os tanévben
Első évfolyam Második évfolyam » Harmadik évfolyam » Negyedik évfolyam »
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.