Akkor és most_Öregdiákok

«« Vissza ««

Átmenet az iskolaévek és a nagybetűs Élet között.

Katonaság a szakközepes fiúk – az alig öreg diákok - életében.

 

Dr. Gockler Lajosné emlékezik katonafiaira, azok leveleire.

 

Amióta koedukálták iskolánkat, szembe kellett nézni azzal a helyzettel, hogy érettségi után nem sokkal, a vidáman és lazán élő fiainkat egy igen kemény, hazafias megpróbáltatás éri: a KATONASÁG. Igaz, próbálkozók voltak ennek az időszaknak a megúszására, mint súlyos lúdtalp, pöttyös allergia, szörnyű ájulások stb., de a szigorú katonaorvosok többnyire átláttak a szitán.

 

Én akkor lettem fogékony a téma iránt, amikor saját, bagis, féltett kisfiam is megkapta a behívóját. (1983 IV. b) Láttam a rosszkedvét, komorságát, ha az időpont szóba került. Végül vele mentem a sorozás helyére, ahol vidám katonazene fogadott minket és egy kellemes hang invitálta az újoncokat a bemenetelre. Az én fiam leült egy virágtartó láda szélére és kivárta az utolsó „szabad” percet is, míg végül bement. Ekkor és ez után értettem meg, hogy egy kiskatonának, egy „kopasznak” milyen fontosak a civil élettel való szálai: a család, az iskola, a barátai stb.

 

 

A fotókon láthatóan a látogatásra elkísért kolléganőm és barátnőm Józsa Ilona testnevelő tanár, Ilike.

 

 *  *  *

 
Ezután kezdtem el levelezni katona fiaimmal, mert tudtam, hogy minden levél őszinte öröm nekik és a hírek a kinti szabadság szellőjét jelentik számukra. Írtam nekik az iskoláról, a régi tanárokról, a gyerekekről, akik utánuk jöttek.
Emlékeztettem őket az osztály-bulikra, a kirándulásokra, a nagy nevetésekre és mindig írtam arról: ne felejtsék el, hogy bagis diákok voltak. Ne hozzanak szégyent a régi Almamáterre. Ha úgy hozná a sors, hogy bagissal találkoznak a laktanyában, segítsék egymást.
 
 

Megőriztem a laktanyákból küldött néhány levelet és néhány egyenruhás képet.

 
 

1984. szeptember 20-i dátummal készült a levél, Ébner Attila küldte osztályfőnökének.

Piroska tanárnő választ kapott kérdéseire, néhány kedves mondatban, többek között, hogy hány nap van még hátra Attila leszereléséig. A válasz:  "A mai napon van 144, elkezdtem a centi-vágást hat napja."

 

 *   *   * 

 

Jung László honvédtől hosszú levelet kaptam. – írja az 1983 IV. c volt osztályfőnöke Dr. Gockler Lajosné. 
László 1985. március 20-án dátumozta levelét. Örömmel és meglepetten olvasta, hogy osztálytársa, Binner László ott dolgozik az iskolában. Kesik Robi és Magyar Imre bevonulását is Piroska nénitől tudta meg, „kár, hogy nem ide hozták őket.”. Kis büszkeséggel írta, hogy az idő előre haladtával kiképzősnek léptették elő. Leírta, hogy sokan nem bírják a kiképzést, gyengélkedőre mennek, elájulnak a kiképzés alatt.
Lovas Andrással kiváló katonák lettünk. Ez hat nap jutalomszabadságot jelent.  Most hoztak be egy bagist, az évfolyamunkon az „a” osztályba járt. Farkas Jenő. Ő bírja a kiképzést. (A suliban osztályfőnöke Takács Gyuláné dr. volt.)
 
 
 
 
"Legyen szíves átadni üdvözletem Binner tanárúknak, és sok puszit küldök Skapér tanárnőnek. Sok puszi: Lacika őrvezető„

 

 *   *    * 

 

 
 
 
Goda Gábor az 1983 IV. c-ből szintén ebben az időben katonáskodott az Ady - ligetben.
Sofőr beosztásban volt, amikor egy alkalommal parancsnokát Pesterzsébetre kellett vinni. Kapott várakozási időt, s ő ezalatt beugrott az iskolába, s legnagyobb örömünkre bejött a kémia órára.
Nagyon kedves találkozás volt.

 

 

 

 *    *   *

  

1987 IV. c volt diákja Gilicze Attila 1988. február 28-án írta levelét Piroska néninek.
"Drága Piroska néni!" Köszönöm a levelet, már vártam. Már akartam írni, de nem tudtam milyen címre. Csak most 9-én kerültem ide Nagytarcsára. Előtte Debrecenben volt a kiképzés... Kovács Sanyi is Debrecenben kezdte, de ő most Gyálon van...Van itt egy volt bagis srác, Cellovszky.  Tetszik rá emlékezni? Oláh Pityu a repülőtéren katonáskodik. Ő is novemberben vonult be, de ő még augusztusi. A Soós Peti a Petőfi Laktanyában van.

 

 

 

 

Spielmann Feri 8-án vonult be, még nem tudom hova. Neki is le kellett vágni a hosszú haját.
Már híztam 3 kilót, de ebbe a ruhába sosem fogok belehízni.
Hát Piroska néni hogy van? Én megvagyok. Még 440 nap és leszerelek. Kaptam levelet a Lantos Gyulától is. 
Üdvözlök mindenkit a Bagiban, a tanárnőnek meg sok szerencsét és kevesebb idegeskedést az új osztállyal.
Sok szeretettel: Attila

 

*   *   * 

 

Valójában az első kiskatona, az 1975 IV. b osztályomból Kocsis Imre volt, aki levelet küldött nekem, és egy fotót is mellékelt .
 
 
*    *   *
 
Fiúk, régi bagis diákok! Ha olvassátok ezeket a sorokat és van leírható élményetek, ill. fényképetek, küldjétek el az iskolai honlap részére. A kapcsolat felvehető vendégkönyvi bejegyzéssel, vagy a minden oldal alsó sorában látható e-mail címen.
 
Szeretettel: Dr. Gockler Lajosné Piroska néni
 
Szerkesztőségünk köszöni Dr. Gockler Lajosnénak,
hogy szép tanári emlékeit megosztotta velünk,
s a honlap látogatóival. 2012. március 6.

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.